Elszabadult a háborúpárti őrület: egyre több ország támogatja Macron világháborús tervét

Bármikor megindulhatnak a NATO-csapatok Ukrajnába

A háborúpárti lengyel miniszterelnök, Donald Tusk már beszélt is arról, hogy háború fenyegeti Európát. Mivel Oroszország néhány napja is kijelentette, hogy esze ágában sincs megtámadni a NATO-t, Tusk eszmefuttatása csak annyit jelenthet, hogy éppenséggel a NATO akarja megtámadni Oroszországot. Tusk szerint jelenleg bármilyen forgatókönyv lehetséges, vagyis nem zárta ki, hogy NATO-csapatok induljanak az oroszok ellen. 

– fogalmazott.

Világháborúról beszél az uniós főképviselő

– idézte a Financial Times brit gazdasági lap Josep Borrell kedden Brüsszelben elmondott beszédét. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint egy hagyományos értelemben vett háború Európában „már nem fantázia”.

Mindeközben Borrell arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre szüksége van.

"Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem" – hívta fel a figyelmet.

Zelenszkij szemrehányást tett az Egyesült Államoknak

Zelenszkij bírálta az Egyesült Államokat az F-16 és az ATACMS átadási üteme miatt – írta a Politico. Zelenszkij korábban bírálta Olaf Scholz német kancellárt is, amiért megtagadta a Taurus cirkálórakéták átadását.

"Mindig a logika vezérel a tetteimben, a szavaimban és a következtetéseimben. És egyszerűen nem értem a mögöttes logikát, amikor például az egyik partnerünk rendelkezik azokkal a fegyverekkel, amelyekre ma Ukrajnának szüksége van a túléléshez. Nem értem, miért nem akarják nekünk adni” – idézte az újság Zelenszkijt.

Zelenszkij március végén a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, hogy az amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakéták „még nincsenek Ukrajna területén”, de szeretné használni őket a krími repülőterek megtámadására. 

Még több fegyver és még több támogatás

A legfrissebb hírek szerint az amerikai külügyminisztérium engedélyezett egy 138 millió dolláros (49 milliárd forint) sürgősségi eladást Ukrajnának a Hawk légvédelmi rakétarendszerek létfontosságú javítása és pótalkatrészeinek biztosítása érdekében. Az indoklás szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a karbantartási támogatásra, hogy a légvédelmi rendszereket továbbra is működtethesse.

Nemrég érkezett a bejelentés arról is, hogy a 4,9 milliárd dolláros német fegyverexport háromnegyede 2024-ben az ukránoknál fog landolni. Eközben a brit The Telegraph nemes egyszerűséggel ezzel a címmel hozott le anyagot: "Hagyjátok az ukránoknak, hogy orosz katonai célpontokat lőjenek a nyugati fegyverekkel", utalva arra, hogy a németek továbbra se döntöttek a Taurus rakéták Kijevnek történő leszállításáról. 

Dimitrjij Kuleba ukrán külügyminiszter pedig egy amerikai lapnak nyilatkozott úgy, hogy a kedves és csendes diplomácia nem működött, ezért most követeli a Nyugattól, hogy adjanak több légvédelmi rendszert az ukránoknak. A korábban említett Josep Borrell is ezt sürgette egyébként, az viszont nem teljesen világos, hogy mikor voltak az ukrán diplomáciára a csendes és kedves szavak jellemzők. 

Ezek az őrült vádaskodások és követelések sokszor működnek, az amerikaiak például nagylelkűen lefoglalt iráni fegyvereket és lőszereket küldenek, valamint 138 millió dollár értékben rakétákat.

Nyolc északi és balti nemzet szorgalmazza Ukrajna további támogatását

A svéd külügyminiszter, Tobias Billström nemrégiben kijelentette, hogy az ország támogatja „a NATO fokozott szerepvállalását az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtásban, valamint a katonai támogatás és felszerelés koordinálásában”. A nyolc ország felállít egy szakértői csoportot, amelyik Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit segíti.

Trump győzelme hozhatja el a békét

Az Egyesült Államokban idén ősszel tartanak elnökválasztást, amelyen jó esélyekkel indul az ország előző elnöke, a republikánus Donald Trump is, aki korábban utalt arra, hogy azokat az országokat, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a NATO kétszázalékos küszöbét, nem kellene megvédeni. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a tavalyi statisztikai adatok szerint a tagállamok jelentős részének nem sikerült a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítania. Egyelőre nem látni, hogy hogyan végződhet a Moszkva és Kijev közötti konfliktus, ám azt ki lehet jelenteni, ha elzárják a csapokat Ukrajna partnerei, aligha lesz esélye a posztszovjet országnak ellenfelével szemben. Korábbi híradásokban azt sem zárták ki szakértők, hogy Oroszország újabb területeket foglalhat el, valamint megerősítheti jelenlétét a már elfoglalt térségekben. Márpedig, ha az európai országok saját védelmük megerősödésére kívánnak fókuszálni, csökkenteni kell a Kijevnek nyújtott segítséget.

Európa sajnos egyre közelebb sodródik a harmadik világháborúhoz; kérdés, mikor győz a józan ész?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK