A sugárzással táplálkozó gombák és a rákkal szemben ellenálló farkasok után újabb élőlények adaptálódtak a csernobili baleset miatt kialakult extrém környezethez.
Egy új tanulmány szerint nagyon úgy néz ki, hogy a felrobbant erőmű közelében élő mikroszkopikus férgekre egyszerűen nem hat a pusztító radioaktív sugárzás.
A területről begyűjtött fonálférgek esetében ugyanis a kutatók nem találták nyomát a genomkárosodásnak.
A kutatók abban reménykednek, hogy az új DNS-javító mechanizmust egyszer a humán gyógyászatban is alkalmazhatják majd.
Hihetetlen mutáción mentek át a csernobili férgek
A fonálférgek köztudottan strapabíró lények; képesek hosszú, akár több tízezer éves hibernációból is gond nélkül felébredni. Ráadásul genetikai állományuk is egyszerű, alaposan feltérképezett, ami lerövidíti a kutatómunkát.
A kutatók több száz fonálférget gyűjtöttek be az erősen sugárszennyezett területről. A begyűjtött férgeket a laboratóriumban tenyésztették, majd kiválasztottak 15 példányt, és szekvenálták a genomjukat. Ezt követően a mutáns génállományt összevetették a világ más területein élő fonálférgek genomjával.
Bár voltak eltérések a sugárfertőzött területeken és a Föld más régióiban élő fonálférgek genomja között, ezek nem a sugárzás számlájára írhatók.
A csernobili férgek kromoszómái nem voltak sérültek, vagyis nem volt semmilyen arra utaló jel, hogy a sugárzás károsította volna DNS-üket.
A szakértők remélik, hogy a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent publikáció eredményeit a rákgyógyításban is hasznosíthatják majd.