A pitonhús fenntartható alternatívája lehet a disznó-, marha- és csirkehúsnak

A piton húsa sok problémát megoldhat

A Scientific Reports folyóiratban publikált, új tanulmány szerint a csirke, a sertéshús, a marhahús és más hagyományos húsok pitonhússal való helyettesítése hatalmas változást hozhat. Valójában már létezik is néhány aktív és működő pitonfarm az olyan országokban, mint Vietnam, Indonézia és Kambodzsa. Dr. Patrick Aust természetvédelmi kutató és csapata az elmúlt tíz évben ezeket tanulmányozta. Arra jutottak, hogy a pitonok hústenyésztése sokkal fenntarthatóbb, mint bármely más állaté, beleértve a csirkéket is.

– mondta Dr. Patrick Aust a ZME Science online tudományos portálnak. 

Hozzátette: csak a szarvasmarhatartás a globális üvegházhatású gázkibocsátás tíz százalékát teszi ki, miközben a sertéstelepek hulladékai nagymértékű talaj- és vízszennyezést eredményeznek.

A baromfifarmok sem jobbak: nagy mennyiségű üvegházhatású gázt, például ammóniát, dinitrogén-oxidot és metánt bocsátanak ki. A baromfifarmok környezeti hatásaira összpontosító 2020-as tanulmány kutatói szerint ráadásul „ők a legnagyobb kibocsátói a pornak, mikroorganizmusoknak és szerves vegyületeknek (beleértve a gyógyszereket is) a trágyában, az alomban, a porban és a levegőben”.

Nagyon kevés táplálékra van szükségük

Az új kutatás szerint a pitonok nem termelnek metanogén hulladékot, így a tenyésztésükből származó kibocsátások más állatokhoz képest jelentősen alacsonyabbak. Ráadásul a melegvérű állatokkal ellentétben (amelyek nagyon aktívak, és sok szénhidrátra van szükségük az anyagcseréjük fenntartásához) a pitonoknál „minden arról szól”, hogy a lehető legkevesebb erőforrásból hozzák ki a legtöbbet.

– magyarázta Dr. Daniel Natusch, a tanulmány vezető szerzője és a People for Wildlife alapítója.

Ennek az az oka, hogy az energiafelhasználásuk nagyon alacsony. Fizikailag többnyire inaktívak és csak fekszenek, de a testhőmérsékletük fenntartására sem kell energiát fordítaniuk.

Más szóval: jóval hatékonyabban fel tudják dolgozni a táplálékot, majd jó minőségű hússá átalakítani, mint a csirkék, sertések vagy tehenek. Emellett a pitonok húsának kevesebb mint egy százaléka telített zsírokból áll, ami szó szerint nem is zsír. Ráadásul testük több mint 80 százaléka hasznosítható, így nem csak magas fehérjetartalmú húst, hanem más anyagokat, például bőrt is biztosíthatnak. 

Nagyszerű alternatívának tűnhet

Aust szerint nincs szükség nagy földterületre sem egy pitonfarm felállításához. Emlékeztetett, egy nőstény három év alatt érik ivaréretté, és évente 50-100 tojást rak. Eközben egy sertés évente húsz-harminc utódot hoz világra, egy tehén pedig évente csak egy borjút szül. Egy tyúk persze több tojást tojik, de a belőlük származó hústermelés kevesebb lehet, mint a pitonoké, mivel az állatok testsúlya között óriási különbség van. 

A tudósoknak azonban van még egy érve: a pitontenyésztés másik nagy előnye, hogy ezek a hüllők más állatokkal ellentétben kevesebb élelemből és erőforrásból is képesek megélni. Úgy vélik, a pitonhús nagyszerű alternatívának tűnhet a hagyományos hússal szemben, de még mindig elég kicsi az esélye annak, hogy általános élelmiszerré váljon.