Drámai felfedezés a Marsról

Három évvel ezelőtt asztrobiológusok egy csoportjának sikerült cukrokat kimutatnia a meteoritokban. Ezek a cukrok tápanyagforrást biztosíthatnak bizonyos baktériumok számára. Bár ez úgy tűnhet, kedvez a mikroorganizmusok bolygóközi terjedésének, a legtöbb naprendszerbeli bolygón és holdon más környezeti viszonyok gátolhatják növekedésüket.

Nem úgy a Marson, ahol egyes földi mikrobák is képesek lehetnek hosszú távon megtelepedni, ami kockázatot jelenthet a leendő marsi telepesekre. A német Aerospace Venter doktorandusza, Tommaso Zaccaria és kutatótársai ezért azt vizsgálták, hogyan boldogulnának a földi mikroorganizmusok egy szimulált marsi környezetben. Az Astrobiology című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint elég jól, és ez aggasztó lehet a jövőbeli emberes küldetések tervezésekor.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindennemű óvatosság ellenére nem tudjuk száz százalékosan fertőtleníteni az űreszközeinket; mindig lesznek „potyautasok", amik az emberekkel vagy a rakományokkal együtt eljutnak az űrbe; jól mutatja ezt egy korábbi felfedezés, amikor 2021-ben különös baktériumokat azonosítottak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.

Azt várták, hogy a marsi talaj mérgező lesz a baktériumok számára, de hatalmasat tévedtek

A mostani kutatás során a szakértők négy baktériumot (Burkholderia cepacia, Klebsiella pneumoniae, Pseudomonas aeruginosa és Serratia marcescens) telepítettek egy olyan közegbe, amelynek levegője, talajkémiai összetétele és UV-sugárzásnak való kitettsége a Marséhoz hasonló.

Az egyes baktériumfajok eltérően reagáltak az idegen környezetre. A Burkholderia cepacia nem tudott növekedni nátrium-perklorát jelenlétében – ami gyakori vegyület a Marson –, viszont ha cukorral táplálták, képes volt stabil kolóniát létrehozni. Más baktériumfajnak (Klebsiella pneumoniae) ugyanakkor nem volt baja a nátrium-perkloráttal. Bár a marsi vízhiányt szimuláló kísérlet a baktériumok számát lecsökkentette, mind a négy faj képes volt napokig vagy hetekig életben maradni, és jobban teljesítettek, ha a cukor mellett a marsi regolitra emlékeztető anyaghoz keverték őket.

A kísérlet utolsó lépéseként minden tényezőt (fény, talaj, levegő, víz, hőmérséklet) a marsihoz hasonlóvá tettek, és megnézték, ilyen körülmények mellett melyik baktérium teljesít a legjobban. Mint kiderült, a legellenállóbb mikroba a Serratia marcescens volt, amely mindenféle evolúciós változás nélkül terjedni tudott a mostoha környezet ellenére is.

"Kezdetben azt gondoltuk, hogy a regolit mérgező lesz a baktériumsejtekre, így korlátozza a növekedésüket. Ehelyett azonban azt láttuk, hogy pont az ellenkezője történik" - mondta Zaccaria a Science News tudományos portálnak. A kutató szerint a talajrészecskék közé rejtőzve a baktériumok védve vannak a káros UV-sugaraktól és a túlélésüket fenyegető egyéb tényezőktől.

A kórokozók marsi terjedése azért is különösen veszélyes az űrhajósokra nézve, mert egy távoli planétán nehezen biztosítható megfelelő egészségügyi ellátás, így könnyen életveszélyes fertőzéseket szedhetnek össze, a túlélési esélyük pedig kicsi lesz. Ezt a problémát pedig mindenképp kezelni kell a leendő űrmissziók tervezése során.