Ezek a kígyók profi módon játsszák el a saját halálukat

Két különböző kígyó eljátssza a halálát
Két különböző kígyó eljátssza a halálát
Vágólapra másolva!
Az élettelenség színlelése gyakori védekezési stratégia az állatvilágban, de a szakemberek most néhány különösen melodramatikus kígyót találtak, amelyek képesek voltak mindezt tovább fokozni. Ezek a kígyók ügyesen eljátsszák a saját halálukat és közben egyéb „effekteket” is bevetnek.
Vágólapra másolva!

Hatékony védekezésként használják a kígyók

A tehetetlenül, tátott szájjal vergődő kockás siklók (Natrix tessellata) képesek néhány elképesztően durva speciális effektus bevetésére. A kígyók 

ürítenek és bemocskolják magukat széklettel, majd bűzös pézsmát választanak ki és még a szájukból is vérezni kezdenek. Mindez talán a természetben valaha színlelt legreálisabb haldoklás.

Talán egy kicsit túlzásnak tűnik, de van értelme. Az ezeket a színészi képességeket tanulmányozó tudósok megállapították, hogy ha egy kicsit többet ad hozzá a haldoklás színleléséhez, a kígyó gyorsabban el tud menekülni, és ügyesebben kerüli el a ragadozókat, mint azok a fajtársai, amelyek nem tesznek „extra” lépéseket.

Két különböző kígyó eljátssza a halálát
Két különböző kígyó eljátssza a halálát
Fotó: Bjelica and Golubović, Biol. Lett., 2024

Eredményeink rávilágítanak a ragadozó-zsákmány kölcsönhatások különböző fázisaiban a ragadozóellenes viselkedések funkcionális integrációjára, hangsúlyozva, hogy a jövőbeni kutatásoknak prioritásként kell kezelniük a viselkedések szekvenciális megjelenítésének tanulmányozását

 – magyarázta Vukašin Bjelica és Ana Golubović, a szerbiai Belgrádi Egyetem zoológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A Biology Letters tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a látszólagos halálnak – vagy tónusos mozdulatlanságnak – nevezett viselkedés valójában elég gyakori a természetben, a taxonok széles körében. Mindez arra utal, hogy hatékony védekezésként alkalmazzák a ragadozókkal szemben, bár pontosan nem világos, hogy miért. Egyes kutatások szerint ez gyakran az utolsó utáni menekülési kísérlet, miután a ragadozó és a préda már érintkezett egymással.

 

Ügyesen színlelik a halálukat

Bárhogy is működik, úgy tűnik, hogy néhány kígyó megtalálta a módját, hogy még inkább a maga javára fordítsa az esélyeket. A Heterodon platirhinos egyedei például a hátukra fordulnak, görcsölnek, hánynak és pézsmát ürítenek. Ez egy bűzös szagú anyag, amelyet a kígyó kloákája közelében lévő mirigyek termelnek, hasonlóan a bűzösborzok anális mirigyei.

A már említett kockás siklók (egy nem mérges faj, amely főként halat eszik) védekező eszköztárába is bekerült az ürülék és a pézsma; ha riasztják őket, küzdenek, sziszegnek és bűzbe burkolják magukat. 

Emellett halottnak tettetik magukat, és látták már őket szájukból vérezni az autohemorrhagia nevű képességük segítségével.

A kockás sikló három színváltozata
A kockás sikló (Natrix tessellata) három színváltozata
Fotó: Jozef Kaut

Ezeknek a kígyóknak az élőhelye Nyugat-Európa, valamint Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Nyugat-Kína területére terjed ki. Számos ragadozó, köztük hüllők, madarak és emlősök számára is ízletes csemegének számítanak.

Bjelica és Golubović azt szerették volna megtudni, hogyan működik ennek a kígyónak a védekezése a vadonban. A macedóniai Golem Grad szigetére mentek, ahol gyűjtöttek néhány egyedet. Összesen 263 példányt gyűjtöttek: ezeknek majdnem a fele (124) összevizelte magát, és néhánynak (28) vérzett a szája és élettelenséget színlelt.

De valami érdekes történt, amikor a kutatók összeszámolták, hogy az egyes kígyók mennyi időt töltöttek halottnak tettetve magukat.

 Azok, amelyek a „haláljelenetükhöz” látványosságot adtak, körülbelül két másodperccel kevesebb időt töltöttek a halál színlelésével. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy a védekezési stratégiák kombinálása további előnyökkel jár a számukra, míg azok, amelyek „többletmunkát végeztek”, hamarabb szabadulhattak. Ahogy a tudósok fogalmaztak, eredményeik bizonyítékot szolgáltatnak a ragadozó-zsákmány interakció egymást követő fázisaiban a különböző ragadozóellenes viselkedések funkcionális integrációjára.

Végül a vizsgálatban részt vevő összes kígyót sértetlenül visszaengedték a szabadba a befogás helyén.