Lúzerkusen? Szuperkusen!

Akik bármilyen fórumon figyelemmel kísérik a Bundesligát, azok gyakran találkoznak a Bayern Münchenre aggatott állandó jelzővel, a rekordbajnokkal. Ez nem véletlen, hiszen 1981 óta a bajor sztárcsapat rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel a Bundesliga történetében. Ha pedig az összes Németországban és (a történelem során két részre osztott állam idején) Nyugat-Németországban szerzett aranyérmeket számoljuk, akkor 

 A német statisztikák teljesen külön kezelik az 1963 óta létező Bundesligát a korábban területi elven, majd a hajrában kuparendszerben vívott német bajnokságoktól, és a keletnémet pontvadászattól. Egyébként teljesen jogosan.

Az összes német bajnokról majd lesz szó egy másik írás keretében, most foglalkozzunk azzal a Bundesligával, melynek 13. bajnoka lett a Bayer 04 Leverkusen!

A ’70-ES ÉVEKBEN MÉG VOLT EREDMÉNYESEBB CSAPAT A BAYERNNÉL

A Bundesligában az említett 1981-es évtől egyre nagyobb a Bayern München fölénye a bajnoki aranyat illetően. Az eddig befejeződött 60 bajnokságnak több, mint a felét nyerte meg, pontosan 32-t. Könnyű kiszámolni a többi csapatnak összesen 28 jutott. Pedig 1963 óta erre a sikerre 57 csapatnak volt esélye, ugyanis ennyi szerepelt a legmagasabb osztályban. Ez tulajdonképpen nem sok, de ehhez képest is megdöbbentően kevés a 13 csúcsra érő.

Főleg úgy kevés, hogy a kezdet biztató volt, ugyanis az első hét Bundesliga kiírást hét különböző gárda nyerte. Először 1971-ben, a nyolcadik évben győzött olyan csapat, mely már korábban is diadalmaskodott. Akkor a Borussia Mönchengladbach megvédte a címét. Humorosan mondhatjuk, hogy

Ezt a címet 1973-ban elvette tőle a Bayern, akkor 3-2-re állt közöttük ez a kicsit sem hivatalos verseny. Majd 1977-ben a Gladbach „vezetett” 5-4-re. Ám a mások mellett Jupp Heynckes, Rainer Bonhof, Berti Vogts, Günter Netzer, Allan Simonsen, Uli Stielike fémjelezte csapat soha többé nem lett bajnok.

A Bayern 1981-ben begyűjtötte a hatodik elsőséget, ezzel egyedül állt az élre a képzeletbeli versenyben. Döbbenetes, ha azóta, vagyis 43 éve egyszer sem hódította volna el a salátástálat, akkor is ő lenne az első, ezzel a hattal. Ez persze azért nem igaz teljesen, mert akkor a Bayern további 26 címén osztozók közül biztos, hogy valaki, vagy valakik elé kerülnek.
Így azonban a Bayern jelenleg (és 2025 nyaráig biztosan) 

 és még mindig a második helyen van a ’70-es években megszerzett öttel a Mönchengladbach. Ám csak holtversenyben a másik „porosz” gárdával (a latin Borussia szó poroszt jelent), a Dortmunddal.

A Dortmund két különböző korban épített remek csapatot, de csak az ezredforduló táján tudott annyira uralkodó lenni, mint a Gladbach a ’70-es években. Balszerencséjére azonban akkor már a Bayern annyira erős volt, hogy ezen idő alatt csak három salátástálat (1995, 1996, 2002) tudott begyűjteni. Viszont 

melynek elődjében a Bajnokcsapatok Európa-kupájában a Gladbach elbukta a döntőt, anno. A második Dortmund-korszak már sokkal rövidebb lett, Jürgen Klopp irányításával 2011-ben és 2012-ben ünnepelhetett a gárda bajnoki aranyat, de a BL-döntő után csak ezüstérmet vehettek át Robert Lewandowskiék.

Az említett három társaság után a legtöbb Bundesliga-aranyat a Werder Bremen gyűjtötte be, négyet. Ez a csapat játszotta a második legtöbb meccset az elsőosztályban, ennek az a magyarázata, hogy (a Bayernhez hasonlóan) 

 Talán a legfiatalabb drukkerek is emlékeznek, hogy 2021-ig a legtöbb elsőosztályú meccsel rendelkezett, ám a 2021-22-es szezont a Bundesliga2-ben töltötte, így a Bayern megelőzhette. A brémai aranyaknak az igazi értékét az adja, hogy négy különböző korszakban születtek. Az elsőt 1965-ben nyerték a zöld-fehérek, még a második évadban, ezt követően 1988-ban, 1993-ban és 2004-ben diadalmaskodtak. Az utolsó brémai bajnoki cím azért érdekes, mert 

Harminc bajnokin lépett pályára a lehetséges 34-ből. Egy remek, szórakoztató játékot produkáló csapat hódította el a salátástálat. Krisztián egyébként pályafutása nagy részét a Bundesligában töltötte. A Bremenben négy évet, előtte a Stuttgartban 5 évet játszott. Utóbbi csapatnál 1997-től 2001-ig volt. Akkor kétszeres Bundesliga bajnok volt a VfB. Ma háromszoros.

Az idei év egyik nagy meglepetéscsapata, a VfB Stuttgart a Bremenhez hasonlóan három különböző korban lett bajnok (1984, 1992 és 2007), vagyis három különböző kerettel. Érdekes, hogy a történelme legjobb állománya, a „mágikus háromszöget” (Balakov- Elber-Bobic) felvonultató társaság viszont soha nem lett az. A svábokhoz hasonlóan 

ám azt egy társulat érte el. Az nemcsak a német liga történetének volt az egyik legjobb csapata, hanem világszinten is az élmezőnybe sorolandó. Uli Stein, Mani Kaltz, Felix Magath, Horst Hrubesch által fémjelzett társulat 1979-ben, 1982-ben és 1983-ban lett bajnok, utóbbi évben 

 A HSV volt a Bundesliga alapítói közül a legtovább az elsőosztályban vitézkedő társaság, ám 2018 óta a másodosztályban szenved. 

És akkor itt érkeztünk el egy érdekes tényhez! Ugyanis a Bayern, a Mönchengladbach, a Dortmund, a Bremen, a Stuttgart jelenleg (is) a legjobbak között van, viszont a múlt hétig Bundesliga bajnoki címet szerző további hét gárda közül 

 Itt a „jelenleg” szócskán óriási hangsúly van, ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy mindkettő kiesik idén. Bár a közös kiesésük valószínűleg nem következik be, viszont mindkettejük bentmaradására sincs sok esély.

BAJNOKOK AZ ALSÓBB OSZTÁLYOKBÓL

Ez különösen a Köln történetét ismerve nagyon szomorú. Ugyanis 

 majd 1978-ban is bajnok lett. A nagy Bayern- dominancia közepette, miközben már Hamburgban is összeállt a világhódító csapat. Ám egy olyan gárda bajnoki elsőségén nem lehet csodálkozni, melyben Toni Schumacher, Heinz Flohe, Johannes Löhr és Dieter Müller játszott. Akkoriban volt a német klubfutball igazán a csúcson. 

A Kölnhöz hasonlóan két aranyat szerzett az a Kaiserslautern, mely ugyan idén bejutott a Német Kupa döntőjébe, de a kupagyőzelemnél jelenleg jobban örülne, ha nem esne ki a harmadosztályba. 

az utóbbi cím értékéről sokat elmond, hogy a Dortmund 1997-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Bayern München 1999-ben döntőt játszott ott. Ám egyikük sem lehetett próféta a saját hazájában az FCK miatt. 

mindketten 3-3 bajnoki mérkőzésen tettek hozzá a diadalhoz. Hrutka János egyébként 3 szezon során 17 Bundesliga-meccsen játszott a Kaiserslautern mezében, továbbá két BL-csoportmeccsen, és kezdett mindkét negyeddöntőben a Bayern ellen. Szűcs Lajos a bajnoki címet hozó pontvadászat után három BL-csoportmeccsen ült a kispadon, valamint a negyeddöntő müncheni felvonásán.
Elképzelhető, hogy a Wolfsburg-Köln duó mindkét tagja kiesik a Bundesliga1-ből, ám még valószínűbb, hogy a 

 Pedig a Braunschweig is volt bajnok, 1967-ben. Szinte végig élen állt a bajnokságban, manapság hihetetlen módon szinte ugyanazzal a 11 emberrel játszotta végig. Összesen 14 mezőnyjátékost küldött csatába, de közülük 3 csak epizódszerepet kapott. Ja, és egy középpályás volt a keretben. Így lett bajnok a Braunschweig 

vagyis meccseinek csak a felét nyerte meg. Más idők voltak azok még!

Ezekben a más időkben ért a csúcsra két bajor csapat is, 1966-ban az 1860 München és 1968-ban a Nürnberg. Tulajdonképpen egyikük elsősége sem volt meglepetés,  a német bajnokság 1903 óta íródó történelmében 

 Az „oroszlános” Münchent pedig magasabbra taksálták azokban az időkben, mint a Bayernt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy 1963-ban az ő jelentkezését elfogadták az induló Bundesligába vezetői, míg a Bayernnek „alulról” kellett felkapaszkodni. Jelenleg a harmadosztályban harcol a bentmaradásért.

A Nürnbergről annyit feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy ebben a csapatban játszott a negyedik magyar nemzetiségű Bundesliga bajnok. Időrendben természetesen az első. 

aki néhány percet védett a történelmi sikert hozó szezonban, a Köln elleni 3-3-as mérkőzésen a találkozó utolsó negyedében állt be az elsőszámú kapus, Wabra helyére. Összesen 24 perc játékkal vonult be a történelembe. Egyébként soha nem játszott Magyarországon. A mai Nürnbergről pedig azt érdemes tudni, hogy a másodosztályban sokkal közelebb van a kiesőkhöz, mint a feljutókhoz.

Eddig a Bundesliga 11 korábbi királyáról esett szó, ne feledjük a 12-et sem, hiszen 

Pont akkora meglepetés volt a csúcsra érése, mint most a Leverkusené. És még egy párhuzam: ott is döntő szerepet játszott egy fantasztikus focistából lett edző. A különbség, hogy Felix Magath akkor már trénerként is hatalmas sikereket mondhatott magáénak, míg a Leverkusen jelenlegi edzője, Xabi Alonso csak ezen pályája elején tart. 

Kétségtelen, hogy a Leverkusen fantasztikus sikerében óriási Alonso szerepe. Most még nem tudni milyen lesz hosszútávon trénerként, de ezt az idei csodát senki nem veheti el tőle! 

A 29. fordulóban a Werder Bremen ellen a visszatérő Victor Boniface 11-esből szerzett vezetést a 25. percben, majd a svájci Granit Xhaka átlövésével a 60. percben eldőlt az aranyérem sorsa. A végeredmény 5-0 lett, mert Florian Wirtz, a csodagyerek produkált egy mesterhármast.
 

 lehet ünnepelni a Köln melletti településen, de a történelmi tett ellenére még nincs vége a 2023-24-es szezonnak. Ugyanis a csapatra már csütörtökön Európa-liga negyeddöntő visszavágó vár a West Ham United otthonában, majd a bajnokság után Német Kupa döntő.