A kőfejtőből lett olimpiai bajnok Csermák József

Igazán értékelhetjük, hogy az amúgy sem fanyűvő termetű Németh Imre ilyen háttérrel lett a világ legjobbja. Azzal a technikai újítással, hogy a forgás közben leszúrta a sarkát és a talpát, 1948 júliusában a tatai edzőtáborban 59,02 méteres világcsúcsot ért el – két centit javított a német Erwin Blask 1938-as, addigi legjobb eredményén –, majd három hét múlva 56,07-tel megnyerte a londoni olimpiát. S egyúttal a második világháború után ő szerezte az első ötkarikás aranyérmünket. Egy év múlva 59,57-re, 1950-ben 59,88-ra srófolta a rekordot, és az 1952-es, helsinki játékokra is ő érkezett világcsúcstartóként. A finn fővárosban már 35 évesen, 57,74-gyel bronzérmes lett. A magyar tábornak azonban nem volt oka búslakodásra, hiszen az arany a mindössze húszesztendős

Már a selejtezőben is ő dobta a legnagyobbat, 57,20-as olimpiai csúcsot. A döntőben 58,45-tel kezdett, 57,28-cal folytatta, ezután jött a 60,34, majd a nyilvánvaló nagy örömködés közepette egyszer a földbe verte a kalapácsot (49,68), kétszer pedig kilépett. Megjegyzendő, hogy a második legjobb eredményével nem nyert volna, mert a német Karl Storch a negyedik sorozatban 58,86-ig hajította a kalapácsot; így kellett az a nagy dobás, amivel megdöbbentette az egész világot.

A Tapolcához közeli nemesgulácsi kőfejtőből indult Csermák a londoni olimpiáig nem is tudta, hogy mi fán terem a kalapácsvetés. A már tizenöt évesen dolgozó, családfenntartó, félárva kamasz ekkoriban még abban versenyzett a társaival, hogy a kővel megpakolt csillét melyikük tudja messzebb ellökni. S ebben kitűnhetett, mert a bánya őt is benevezte a Munkára, Harcra Kész mozgalomba, amellyel a szocialista propagandának a tömegsport meghonosítása is a célja volt.

Csermákra a tapolcai vasutas pályán, toborzás közben figyelt fel a hajdani gerelyhajító, a körorvosként praktizáló Papp Pál. Németh Imre egykori klubtársa meglátta az őstehetséget a diszkoszvetésben, súlylökésben és gerelyhajításban egyaránt ügyes, jó kötésű gyerekben, akinek azonban a kalapácsvetés tetszett meg a legjobban. Papp segítséget kért Némethtől, jelezve, hogy van egy nagyon tehetséges tanítványa, és az olimpiai bajnok terjedelmes levélben írta meg a tanácsait. Csermák rövidesen a neki akkoriban bűvös határnak számító harminc méter fölé került. Már nem kellett visszamennie a kőfejtőbe, Papp állást is intézett neki, előbb a Népbolt-központ raktárában, majd a vasútnál helyezkedett el. Elképesztő ütemben fejlődve 1950-ben előbb a negyven, majd a negyvenöt métert is túlszárnyalta, megnyerte az ifjúsági országos bajnokságot. Az atlétikai szövetség 1951-ben behívta a tatai edzőtáborba, s hamar híre ment, hogy „erős" Jóska időközben már az ötvenöt méteren is túljutott, 55,85-ös ifi országos csúcsot dobott. S aztán a helsinki dobogó tetejéig vezető úton még ehhez is hozzátett négy és fél métert.

„Már délelőtt, a selejtezőben éreztem, hogy jól megy, és délután beleszólhatok az elsőség kérdésébe. Első dobásomnál csak ki akartam próbálni, milyen gyorsan forogjak, és nagyon meglepett, hogy 58,45-öt értem el. A másodiknál egy kis hiba csúszott a forgásba, ezért sikerült gyengébben. A harmadiknál már kijavítottam ezt a hibát, és

– mosolygott az újdonsült olimpiai bajnok.

A Csermákra szabott Papp-féle stílus lényege az volt, hogy a nem túl magas, 180 centis, de széles vállú és roppant erős combokkal rendelkező versenyző alacsonyan forgott, és csak a dobás pillanatában állt fel, kipattanó rugóként löketet adva a golyóbisnak. Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy Csermák és Németh ugyanazt a technikát alkalmazta, de Csermáknak jobb volt a fizikuma. Világcsúcstartónak azonban sokáig nem vallhatta magát, mert a norvég Sverre Strandli két hónappal az olimpia után Oslóban 61,25 méterre javította a rekordját. Az 1954-es berni Európa-bajnokságon 59,72-vel bronzérmet szerzett – itt Németh hatodik lett 56,86-tal –, az 1956-os ötkarikás játékokon pedig 60,70-nel az ötödik helyen zárt.

Melbourne-ben az itthoni események miatt azonban neki sem a versenyek körül forogtak a gondolatai, és ebben hatványozottan közrejátszhatott, hogy még az elutazás előtt a halálhírét keltették. A Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja is közölte, hogy Csermák József olimpiai bajnok a Parlament előtti harcokban életét vesztette, azonosították a nemzeti színű zászlóval letakart holttestét. A sportoló eközben a tatai edzőtáborban rekedt, amelynek megszakadt az összeköttetése a külvilággal, és nem tudta értesíteni a feleségét, hogy él.

A melbourne-i dobogón az amerikai Harald Connolly (63,19), valamint két szovjet versenyző, Mihail Krivonoszov (63,03) és Anatolij Szamocvetov (62,56) állt; 25, 27 és 23 évesek, vagyis Csermák korosztályának képviselői. Ám a világcsúcsot ekkor már 68,54-gyel tartotta Connolly, aki az olimpia előtt Krivonoszov 67,32-es rekordját döntötte meg; bizony, a világ elszaladt előlünk. Csermák nehezen talált motivációt, s bár az 1960-as római olimpián is ott volt, 59,72-vel csak tizenkilencedikként zárt a selejtezőben, így nem jutott be a döntőbe. Legjobb eredményét mindenesetre ebben az évben érte el, huszonnyolc évesen 64,23-at dobott. 1962-ig versenyzett, s ahogy annak idején Németh Imre is segítette őt, ő maga is továbbadta a tudását. Nem kis szerepe volt abban, hogy a római és a tokiói ezüstje után Mexikóvárosban 73,36 méterrel Zsivótzky Gyula nyerte meg az olimpiát. S persze abban is, hogy egy hónappal korábban tanítványa a MAFC pályáján 73,76 méterre javította a világcsúcsot, két centit hozzátéve az 1965-ös keltezésű rekordjához.

S a melbourne-i olimpia megnyitóünnepségén ő vitte a nemzeti lobogót. Abban a korban bőséggel akadtak sporthőseink, hiszen Helsinkiben tizenhat olimpiai aranyat, tíz ezüstöt és tizenhat bronzot nyertünk, de az elsők között is első tudott lenni.

Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.