Vágólapra másolva!
Martin Donnelly autóversenyző az 1990-es Spanyol Nagydíjon olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy többször is újra kellett éleszteni, és a lábát is majdnem amputálni kellett. Az F1-es karrierje véget ért, de életben maradt, így elmondhatja magáról, hogy túlélte a Forma-1-es balesetek történetének egyik legnagyobbikát. Az északír pilóta Lotusának becsapódása a jerezi pálya szalagkorlátjába ugyanis akkora volt, hogy hosszú percekig gyakorlatilag mindenki halottnak gondolta őt. A Forma-1 történetében kevesen vannak, akik egy hasonlóan nagy balesetet túléltek – március 26-án Martin Donnelly 60 éves lett, az ő esete mellett a sorstársait gyűjtöttük össze.

Összesen 86 olyan, korábbi F1-pilóta van, aki valamilyen autósport-sorozatban, versenybaleset következtében halt meg. Közülük 32-en vannak olyanok, akiknek F1-es versenyhétvégén elszenvedett baleset miatt ért véget az élete. Ez a szám az 1990-es Spanyol Nagydíj előtt 29 volt, ám a jerezi időmérő edzésen úgy tűnt, ez a szám akkor 30-ra növekszik. A Forma-1-es Spanyol Nagydíjakon történt jó néhány súlyos baleset, és noha halálos nem volt köztük, jóval kisebb becsapódásokban vesztették már életüket pilóták, mint amit Martin Donnelly autóversenyző tapasztalt azon a pénteki kvalifikáción, 1990. szeptember 28-án. A Forma-1-es balesetek közül Donnellyé azért emelkedik ki, mert az általa vezetett Lotus-Lamborghini egy felfüggesztéshiba miatt 200 km/h feletti sebességgel, 42 G-s erővel csapódott a szalagkorlátnak, az ülésével együtt kirepülő, aszfaltra zuhanó, akkor 26 éves északír autóversenyző mégis túlélte valahogyan a balesetet. Kedden pedig már (a korábban Formula-3 és Formula-3000 sorozatokban is szereplő) Martin Donnelly 60 éves lett.

Martin Donnelly 60 éves, Martin Donnelly, Forma-1-es baleset, baleset, Forma-1, Jerez, pilóta, 1990, Spanyol Nagydíj, Forma-1-es balesetek
Így nézett ki a kedden 60 éves Martin Donnelly Lotusa az 1990-es balesetet követően
Fotó: JEAN-LOUP GAUTREAU / AFP

Martin Donnelly balesete

„Igen, abban a kanyarban álltam, és végig követtem őt. Elképesztő volt, mert láttam, hogy jön, és a hurkon keresztül követtem őt. Láttam, ahogy kigyorsít a lassú kanyarból, majd felfelé váltogat, és padlógázzal jön felénk. Aztán láttam, hogy nem kanyarodik be, és a motor sem halkul. Pilótaként én is szinte vele együtt vezettem a szemeimmel. Láttam, hogy nem fordult el, és teljes gázzal jön. Abban a pillanatban, amikor nem fordult be, elakadt a lélegzetem, mert tudtam, hogy mi következik.

Láttam a robbanást, autódarabok repkedtek mindenütt. Aztán láttam, ahogy a földön fekszik, és becsuktam a szemem, mert azt gondoltam, hogy meghalt. 

Ezért nem akartam, hogy Ed [Devlin, egy másik barát] átmásszon a kerítésen. Tudtam, hogy jó barátja, ezért meggyőztem, hogy ne tegye. Elfordultam, mert azt hittem, hogy ennyi volt. El kellett mennem onnan” – idézte fel Martin Donnelly Forma-1-es balesetét a pálya szélén álló, korábban kiesett versenyzőtársa, Roberto Moreno.

Martin Donnelly 60 éves – így élte túl az F1 történetének egyik legnagyobb balesetét

A 2024. március 26-án 60 éves expilótához bő tíz perccel a szalagkorlátba való becsapódás után érkezett meg az orvosi stáb, amely egy óráig küzdött azért, hogy stabilizálja a karrierje 15. F1-es versenyhétvégéjén részt vevő Donnelly állapotát. A Lotus versenyzőjét

  • súlyos fejsérüléssel,
  • beszakadt dobhártyával,
  • agyrázkódással,
  • belső sérülésekkel,
  • valamint kulcscsont-, comb-, lábszár- és lábfejtöréssel 

szállították a sevillai kórházba, ahol újraélesztés is várt rá, méghozzá háromszor. Sokáig úgy tűnt, hogy a jobb lábát amputálni is kell, ám végül erre nem került sor.

Martin Donnelly, Forma-1-es baleset, baleset, Forma-1, Jerez, pilóta, 1990, Spanyol Nagydíj
Martin Donnellyt háromszor is újra kellett éleszteni a Forma-1-es balesetek történetének egyik legnagyobbika után – kedden már Martin Donnelly 60 éves volt
Fotó: JEAN-LOUP GAUTREAU / AFP

„A menyasszonyommal közölték, hogy rendben vagyok, csak két lábam tört el, és Robertónak is ugyanezt mondták, ő viszont

azt válaszolta, hogy »ez lehetetlen, a fickó halott«. 

Sokan nem tudták, hogy mi van velem. [...] Ayrton [Senna] is eljött az intenzívre, és azt mondta Marknak [Gallagher, egy újabb barát], hogy »ha Donnelly-nak szüksége van bármire, repülőre a hazaúthoz, anyagi segítségre, akkor csak szóljatok« – idézte a Rallycafe Donnelly 2022-es nyilatkozatát. – A szívem kétszer állt meg a kórházban a műtőasztalon, 

kétszer hoztak vissza az életbe. Azaz, tulajdonképpen háromszor, mert az aszfalton fekve is leállt a légzésem, mert lenyeltem a nyelvem. 

A baleset és aközött, hogy odaértek hozzám, 11 és fél perc telt el. Azt mondják, hogy az agyamra hatással volt az oxigénhiányos állapot. [...] Elég súlyosak voltak a sérüléseim. A belső szerveid egy ilyen becsapódásnál nem maradnak egy helyben, hiszen hat rájuk a tehetetlenség. 42 G-s erővel csapódtam be, Sid Watkins [a Forma-1 korábbi állandó orvosa] pedig tapasztalatból tudta, hogy a szerveim sokkot kaptak, és nem működnek. [...] Ahogy megjósolta, szerdán a veséim és a tüdőm elkezdtek leállni. Hét hétig voltam lélegeztetőgépen, naponta három órán át kaptam vesedialízist, 

az anyukámnak pedig [Sid Watkins] azt mondta, hogy bármikor meghalhatok, úgyhogy elment a kórházi papért, aki feladta az utolsó kenetet.”

Miután kiengedték a kórházból, az északír autóversenyző még sokáig járt fizioterápiára, és további műtétek is vártak rá, de végül szinte teljesen felépült. Legalábbis a baleset mértékéhez képest szinte, ugyanis a bal lába lerövidült, máig nem hajlik rendesen, és csak a sarkán képes vele járni. A balesetére nem emlékezett, így félelem nélkül vissza akart ülni versenyautóba, de nagy bánatára egy-egy tesztelés során rá kellett jönnie, hogy már sohasem lesz a régi, és végül Ayrton Senna halálos balesete után végleg elengedte az álmait. Sportautókat még vezetett, 

még a 2015-ös brit túraautó-bajnokság thruxtoni hétvégéjén is rajthoz állt, de 2019-ben motorozás közben ismét eltörte a lábát, 

amely szintén nem segített a végtagja állapotán. De már az is csodaszámba megy, hogy az F1-ben az elmúlt évtizedekben olykor sportbíróként is tevékenykedő Martin Donnelly még mindig él, és március 26-án már a 60. születésnapját ünnepelhette. Ugyanis a túlélt Forma-1-es balesetek közül nagyon kevésnek a nagysága és súlyossága mérhető ahhoz, amilyen az övé volt, pláne az előző évszázadban.

A legnagyobb, túlélt F1-balesetek

A Forma-1 legnagyobb balesetei között nyilvánvalóan beletartozik az a 32 eset, amely halállal végződött, de ahogy Donnelly példája is mutatja, egy súlyos baleset úgy is a legnagyobb balesetek közé tartozhat, ha "csak" sérüléseket, esetleg még azokat sem eredményez.

Donnellynél is (jóval) nagyobb G-erőt tudott elviselni David Purley az 1977-es Brit Nagydíjon. A brit pilóta négy évvel korábban szemtanúja volt honfitársa, Roger Williamson halálának, akinek hősiesen próbált segíteni, de mindhiába. Korábban a hadseregben is átélt már ijesztő pillanatokat, amikor az ejtőernyője nem nyílt ki egy gyakorló ugrás során, de végül azt is túlélte, akárcsak az 1977-ben, Silverstone-ban történteket: a szabadedzésen olyan erővel csapódott a falba, hogy 

66 centiméter alatt 173 km/h-ról 0-ra csökkent a sebessége, ami 180 G erőhatásnak felelt meg – a Forma-1-es balesetek közül ennél nagyobb erejű becsapódást senki nem élt túl, és az autósport egészét nézve is csak néhányan. 

Purley azonban igen, és noha 29 helyen törtek el a csontjai, és a szíve is megállt, két évvel később már ismért versenyautóba ült. A visszavonulása után műrepülésre váltott, és 1985-ben éppen egy repülőbaleset okozta David Purley halálát.

Purley balesetekor a Forma-1-es mezőny egy évvel volt túl Niki Lauda rémisztő eseténél, amikor az 1976-os Német Nagydíjon majdnem bennégett a Ferrarijában. A Nürburgringen rendezett versenyen az osztrák pilóta autója szalagkorlátnak csapódott, kigyulladt, önmagától pedig képtelen volt kiszállni. Végül a mellette megállt versenytársai húzták ki őt a kocsiból, de addigra már életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, és rengeteg mérgező gázt lélegzett be. Ezért is volt csodával határos, hogy 

Lauda három futammal ezután máris visszatért a Forma-1-be, és később még két világbajnoki címet szerzett.

Szintén ilyen jellegű baleset volt 1989-ben Gerhard Berger imolai incidense, a Ferrari osztrák versenyzőjét másodfokú égési sérülésekkel, zúzódásokkal és bordarepedéssel húzták ki a pályabírók a kocsijából. Hasonlóan nagy csoda volt, hogy Romain Grosjean még ennyire sem sérült meg a 2020-as Bahreini Nagydíjon, amelynek első körében a francia pilóta Haasa a szalagkorlátnak vágódott, kettétört és kigyulladt. Grosjean 28 másodpercig a lángok között volt, mégis megúszta azzal, hogy megégett a bal keze. A VF-20-as autó becsapódás előtt mért utolsó sebessége 221 km/h volt, magánál az ütközésnél pedig 67 G-s erőhatást mértek a műszerek – mégis a mai napig aktívan versenyez az IndyCar-sorozatban.

A kigyulladt autók után jöjjön néhány olyan, ahol tűz nélkül szakadtak ketté az F1-es autók. A helyszín Ausztrália, azon belül is a melbourne-i Albert Park hármas kanyarja. 1996-ban Martin Brundle a Jordanjével belerohant Johnny Herbert és David Coulthard autójába, a magasba repült, majd a becsapódás után kettétört az autója – mégis sértetlenül szállt ki a brit pilóta a kocsijából. Húsz évvel később Fernando Alonso szenvedett súlyos balesetet, miután ugyanitt belerohant Esteban Gutiérrez autójába, 300 km/h-val a levegőbe emelkedett, 

többször szaltózott a McLarenje, majd 46 G-s erővel becsapódott a kettétört kocsija. 

Alonso nem teljesen sértetlenül, de lényegében épen szállt ki az autójából. Szintén kettészakadt Mick Schumacher Haasa 2022-ben, Monacóban, valamint Alan McNish Toyotája a 2002-es Japán Nagydíjon, de ők is komolyabb sérülések nélkül szálltak ki a roncsból.

Ugyancsak hatalmas, 51 G-s erőt kellett elviselnie Max Verstappennek a 2021-es Brit Nagydíj rajtja után, de ugyanúgy Silverstone-ban, egy évvel később Csou Kuan-jü is ijesztő baleset részese volt, ugyanis az Alfa Romeója többszöri átfordulás után beékelődött a gumifal és a kerítés közé – mindkét incidens végződhetett volna sokkal rosszabbul. Silverstone minden idők egyik legnagyobb rajtbalesetének is az otthona volt, 1973-ban ugyanis 9 autó esett ki a káosz következtében, de a legsúlyosabb sérülés is zúzódás volt végül. Ennél is többen voltak érintettek az 1998-as Belga Nagydíj rajtjánál, de az ottani 13 balesetező pilóta közül még ekkora baja sem lett senkinek, akárcsak 2012-ben, szintén Spában, ahol Grosjean ámokfutása váltott ki tömegbalesetet, amely után centiken múlott Alonso élete.

A legnagyobb, túlélt Forma-1-es balesetek sorát pedig a 21. század első évtizedének két, talán legrémisztőbb incidensével zárjuk. A 2007-es Kanadai Nagydíjon Robert Kubica BMW Sauberje Jarno Trulli autójával ért össze, ennek következtében pedig 

a lengyel pilóta hatalmas erővel csapódott neki a betonfalnak, szanaszét törve a kocsiját. 

Szerencséjére azonban csak a kocsiját, a pilótafülke és ennek köszönhetően Kubica ugyanis ép maradt, és csupán egy ficam és egy eszméletvesztés lett a brutális ütközés eredménye a lengyel számára. Egy évre rá aztán Robert Kubica éppen Montréalban szerezte meg karrierje egyetlen F1-es futamgyőzelmét.

Mintegy két évvel később pedig a Hungaroring történetének legijesztőbb balesetére került sor, amely a Forma-1 magyar szerelmesei számára különösen emlékezetes maradt. A 2009-es Magyar Nagydíj időmérőjének második szakaszában 

egy Rubens Barrichello Brawnjáról leszakadó rugó éppen a négyes kanyar felé 261 kilométer per órával száguldó Felipe Massa fejének vágódott, 

centikkel a brazil bal szeme alatt, a sisakrostély és a bukósisak héjának találkozásánál. Az eszméletét elveszítő pilótát helikopterrel a Honvédkórházba szállították, ahol néhány órán belül megoperálták, mielőtt hazaszállították Brazíliába. Felipe Massa végül októberre teljesen felépült, és ugyan a szezon hátralévő részét ki kellett hagynia, később 2017 végéig a mezőny tagja maradt a Ferrari, majd a Williams színeiben.

Hirdetés: Ha kedvet kapott a fogadáshoz, keresse fel a Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro oldalát, ahol azonnal fogadhat, játszhat, nyerhet.

Kapcsolódó cikkek