Több pénz jut szociális ellátásra

Önkormányzati támogatások, szociális alapellátás

A törvénymódosítás átfogóan rendezi a szociális ellátások alapjául szolgáló jövedelmi feltételeket, és a számításba vehető családtagok körét. Tekintettel arra, hogy a jogosultság vizsgálatához csatolandó jövedelemnyilatkozatok gyakran nem a valós jövedelmi viszonyokat tükrözik, az önkormányzatoknak lehetőség van arra, hogy valótlan jövedelembevallás gyanúja esetén vizsgálják annak megalapozottságát, illetve vélelmezzék a tényleges jövedelmet.

A törvénymódosítás szerint a helyi önkormányzat a következő támogatásoknál szabályozhatja a jogosultság jövedelmi feltételeit: a méltányossági ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a méltányossági közgyógyellátás. A jövedelemhatár nem lehet kisebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összege, egyedülálló jogosulnál pedig annak 150 százaléka.

A szociális alapellátás körébe tartozó házi segítségnyújtás kiegészül az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, amely az időskorú és a fogyatékos személyek saját lakókörnyezetében történő biztonságos életvitelét segíti. A jelzőrendszer segítségével a szociális gondozó időben a helyszínre siethet, ha baj van.

Kiegészítő családi pótlék - gyermekvédelmi támogatás

A módosítás a kiegészítő családi pótlékot újra rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak nevezi el és emeli annak összegét a jelenlegi havi 4000 forintról 4600 forintra emelkedik havonta. 2004-től kezdődően pedig a költségvetési törvényben kell rendelkezni a támogatás évenkénti emeléséről. Amennyiben a gyermeket idős, hátrányos szociális helyzetű rokonaik (például a nagyszülők) nevelik gyámként, utánuk a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kétszerese jár.

Azok a támogatásra jogosult gyermekek, akik tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak, az évenként járó egyszeri többlettámogatást ezentúl júniusban fogják megkapni, így elkerülhetők az iskolaváltással járó adminisztrációs nehézségek és az iskolát befejező, de még munkába nem lépő gyermekekre is kiterjedhet a támogatás.

Lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás

A szociálisan hátrányos helyzetű családok lakhatási feltételeinek romlását sem a lakásfenntartási támogatás, sem az eddigi adósságkezelési programok nem tudták megakadályozni. A szociális törvény 2001-es módosításakor döntöttek a jogalkotók a hátrányos helyzetű családok adósságkezelési programjáról, ez azonban csak 2003. január 1-jével lépett hatályba. A most elfogadott törvénymódosítás összhangba hozza az adósságkezelési szolgáltatás és a lakásfenntartási támogatás szabályait.

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők alanyi jogon kaphatják a lakásfenntartási támogatást. A helyi önkormányzat rendeletben szabályozhatja a támogatási jogosultságot, mégpedig az alábbi értékhatárok között: a jogosultság jövedelmi értékhatára nem lehet kisebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összege (egyedülálló jogosulnál annak 150 %-a). A lakásfenntartási költségek és a háztartás összjövedelmének aránya nem lehet magasabb 40 százaléknál (fűtési támogatásnál 25 százaléknál).

A törvénymódosítás pontosítja az adósságkezelési szolgáltatás szabályait, és kimondja, hogy a szolgáltatás keretében nyújtott adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális juttatás. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat nemcsak saját intézménye útján biztosíthatja, ezáltal érvényesül a szektorsemlegesség elve, mivel az önkormányzattal történt megállapodás esetén non-profit szolgáltatások is részt vehetnek a feladat ellátásában.