Nagyon közel a világháború: a britek fegyvereket küldtek Zelenszkijnek

David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának „joga van" a britek által szállított fegyverekkel támadni Oroszországot, akár annak a saját területén is - írja a Magyar Nemzet. A Reutersnek adott interjújában Cameron azt mondta, Ukrajnán múlik, hogy eldöntse, hogyan használják fel az Egyesült Királyság fegyvereit.

Arra a kérdésre, hogy ez magában foglalja-e az oroszországi célpontokat, kijelentette:

A háború kezdete óta Ukrajna nyugati partnerei egyetlen feltételt szabtak Kijev számára, azért hogy továbbra is érkezzen a katonai segítség. Kijev nem intézhet támadást Oroszország területén – jegyzi meg a Politico brüsszeli hírportál.

Finnország és Lettország álláspontja is az, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy az alapvetően védelmi célokra kapott fegyverekkel orosz célpontokat támadjanak.

David Cameron most azután látogatott Kijevbe, hogy az Egyesült Királyság bejelentette minden idők legnagyobb katonai segélycsomagját Ukrajnának. London évi 3 milliárd font katonai segítséget ígért Ukrajnának, „ameddig csak kell”.

Világháború és nukleáris csapás lehet a válasz

Gyorsan megérkezett a brit politikus kijelentésére a válasz Moszkvából. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította a szigetországi külügyminisztert, ne feledje, hogy Moszkvának atomfegyverei vannak, akkor, amikor azt mondja, Ukrajna csapást mérhet Oroszországon belül.

Zaharova szerint az ország védelméért felelős orosz ügynökségek kétségtelenül megtorolják, ha Oroszországon belül bármilyen csapást mérnek.

Versenyfutás az idővel

Az új amerikai katonai segítségnyújtási program jóváhagyása után Ukrajna már több sürgős fegyverszállítmányt kapott, de a következő szállítmányoknál késések lehetnek. Erről írt a New York Times alapján az ukrán Unian hírportál.
Sajtóbeszámolók szerint vasárnap Ukrajna páncéltörő rakétákat, rakétákat és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kapott. Ez volt az első részlet a 61 milliárd dolláros katonai segélyből, amelyet Joe Biden elnök mindössze pár nappal korábban jóváhagyott. Hétfőn megérkezett a második szállítmány is. Kedden pedig a Patriot rendszerekhez való új elfogórakéta-készlet érkezett Lengyelországba Spanyolországból. Ezek hamarosan az ukrán fronton lesznek – mondta egy magas rangú spanyol tisztségviselő.

Az Egyesült Államoknak és más NATO-szövetségeseknek azonban nehéz lesz ezt a tempót továbbra is fenntartani – jegyzi meg a cikk szerzője.

Az USA, Nagy-Britannia és Németország által ígért fegyverek megérkezése akár hónapokig is eltarthat. Ez pedig kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna képes-e visszaverni az orosz támadásokat.

 – ismerte el a romló háborús helyzetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, amikor a NATO főtitkárával tárgyalt Kijevben.

Megjegyezte, hogy „néhány szállítás már megtörtént”, de hozzátette:

A háborúpárti Jens Stoltenberg is egyre türelmetlenebb.

 – mondta. Látnunk kell a fegyverek szállítását – nyilatkozta a NATO vezetője.

A New York Times cikke szerint az amerikai kormányon belüli és kívüli elemzők azt mondják, hogy a legjobb esetben is nyár, de legrosszabb esetben az év vége lesz, mire Ukrajna stabilizálni tudja frontvonalait az új segélyszállítmányokkal. Az újonnan vállalt Patriot rendszer várhatóan legkorábban június végén érkezik meg Ukrajnába. Szállítása egybeeshet egy másik nagy fegyverrendszer érkezésével, amelyet Ukrajna régóta követelt. Ezek pedig az F-16-os vadászgépek.

A nyugati vezetők és a védelmi tisztviselők szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy Ukrajna egy különösen nehéz pillanat előtt áll, s erre szerintük az a válasz, hogy még több fegyvert küldenek az országba. Ez pedig csak további halált és pusztítást okozhat.

A magyar kormányfő továbbra is a béke fontosságát hangsúlyozza

Európa háborúba sodródásától tart a miniszterelnök, aki erről pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt. Orbán Viktor közölte, az európai parlamenti (EP-) választások tétje: hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők; 

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz. 

 – közölte.

Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról".

Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok.
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. 

 – fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek.

 – rögzítette.
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – fogalmazott.
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség „valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak". 

Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; 

 – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.

 – fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, „egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, „ott arról van szó, hogy fizetik őket".
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, „hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".

 – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz – fejtette ki. 

Borítókép: Harkivi családi ház romjai között tűzoltók 2024. május 3-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadta a kelet-ukrajnai várost. MTI/AP/Jevhen Tyitov