Kiderült: Ukrajna újabb fegyvereket kap, egyre közelebb a világháború

Újabb katonai támogatások

"Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése" - idézte a közlemény Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert. A miniszter azt mondta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel. Litvánia azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.

Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben. Erről azután beszélt, hogy Vilniusban megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel.

Kész Macron világháborús terve, a lettek csatlakoznának

„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” - mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy Franciaország továbbra is a stratégiai bizonytalanságot alkalmazza, vagyis szerintük a kiszámíthatatlanság jó taktika az oroszok elleni harcukba. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a franciák mellett mely NATO-országok tervezik még a katonák küldését Ukrajnába. Egy viszont bizonyos volt, mivel a francia elnök többes számban beszélt, így már akkor léteznie kellett egy erre vonatkozó tervnek. 

Az őrült tervhez azonnal csatlakozott Lettország, ami nem annyira meglepő, mivel az egyik legoroszellenesebb országról van szó Európában. A lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy alapvetően nem ellenzik a nyugati szárazföldi egységek bevetését Ukrajnában, amennyiben pedig a NATO ezzel kapcsolatban megállapodásra jut, akkor fontolóra veszik a részvételt. 

Nem sokkal azt követően, hogy Macron ismertette tervét, kiderült az is, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, legalábbis erről beszélt a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott, hogy 

Az Egyesült Államok és Franciaország a bevonulásról tárgyalhat

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban a francia külügyminiszterrel találkozott. Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

- mondta Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért, és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez. Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

Macron a nyugati vezetőket próbálja meggyőzni

Amerikai lapértesülések szerint, ahogy korábban megírtuk,  Macron bizalmas telefonbeszélgetést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral. Ennek során megpróbálta meggyőzni őket, hogy lépjék át a vörös vonalakat, és ne vegyék tovább figyelembe az oroszok kéréseit. Macron abban bízik, hogy a Nyugat képes lesz egységesen fellépni Oroszországgal szemben, így kemény üzenetet tudnak küldeni Vlagyimir Putyin elnöknek.

Tusk háborúpárti beszédeket tart

A háborúpárti lengyel miniszterelnök, Donald Tusk arra figyelmeztett, hogy háború fenyegeti Európát. Mint mondta, nem akar senkit sem megijeszteni, de kijelentése szerint a háború már nem a múltból származó fogalom. A lengyel miniszterelnök ezt követően hozzátette, „ez valós, sőt, már több mint két éve elkezdődött”  – írja cikkében a Politico. 

Tusk a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy véleménye szerint jelenleg az a legaggasztóbb, hogy szó szerint bármilyen forgatókönyv lehetséges, továbbá hozzátette, hogy Európa 1945 óta nem került ilyen helyzetbe, mint amiben most van.

– jelentette ki a kormányfő.

Donald Tusk ugyanakkor az interjúi során dicsérte Emmanuel Macron őrült háborúpárti tervei.

Fehéroroszország felkészült egy háborúra

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Hrodna városában tett látogatása alkalmával a lengyel-litván-fehérorosz hármashatár közelében hazája békés mivoltát hangsúlyozta.

– jelentette ki a fehérorosz elnök, akit a hivatala idézett. „Ne higgyenek senkinek, hogy harcolni akarnánk!” – hangsúlyozta Lukasenka egy kórház alapkövének letételekor. Mindazonáltal kijelentette: 

Mint mondta, Fehéroroszország felkészíti hadseregét arra az eshetőségre, ha megtámadnák. Lukasenka szerint úgy tűnik, hogy a szomszédos Lengyelország és Litvánia háborús előkészületeket tesz azzal, hogy lövészárkokat ásnak és tankcsapdákat készítenek a határaik mentén, illetve támadófegyvereket szereznek be.    

Az ukránok atombombát akarnak

Az ukránok többsége támogatja, hogy visszaállítsák az ország nukleáris csapásmérési képességeit – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, melyet a zn.ua ukrán portál idézett. A felmérés szerint a válaszadók 54,4 százaléka vélekedett úgy, hogy csak nukleáris fegyverrel lehetne garantálni az ország biztonságát. A kutatás több érdekességre is rámutatott, például arra, hogy a legmagasabb arányban, majd kétharmadnyian a déli országrészben, a legkevesebben, 47,1 százaléknyian a középső területeken támogatták a nukleáris fegyverkezést. A háború által leginkább érintett keleti régióban 50,9 százaléknyian, míg a frontvonaltól legtávolabbi nyugati határnál 62 százaléknyian sorakoztak fel az ötlet mögé. A felmérést bemutató szakértő arról is beszámolt, hogy a 2022-ben kezdődő invázió óta gyökeresen megváltozott az emberek véleménye ebben a kérdésben.