Itt van Zelenszkij terve: így akarja kirobbantani a harmadik világháborút

Litvánia állandó katonai kiképzőközpontokat hoz létre, amelyek országszerte működni fognak, hogy felkészítsék a személyzetet a háború alatt a hátországi szolgálatra – közölte Laurynas Kasciunas védelmi miniszter pénteken újságírókkal. A NATO-tagország nagyvárosaiban összesen 27 parancsnoki központot hoznak létre, amelyek a tervek szerint jövőre teljes mértékben működőképesek lesznek, hogy “felkészítsék a lakosságot arra, hogy elrettentő jelzést küldjenek az ellenségnek” – mondta a tisztviselő.

A területi védelmi egységek célját tovább pontosította, mondván, hogy “különböző csoportok ellen fognak harcolni, objektumokat védeni és egyéb feladatokat ellátni”. A litván parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint a parancsnoki központok irányítása alá tartozó egységek a meglévő tartalékosokból, lövészkatonákból, valamint minden lőfegyver-tulajdonosból, beleértve a vadászokat is, állnának. Kasciunas szerint

A tisztviselő a szélesebb nyilvánosságot is a sorozásra buzdította, mondván, hogy “minden civil” csatlakozhat, és “mindenki megtalálja a helyét” az alakulatokban.

A hét elején Németország elküldte első katonai egységét Litvániába annak a tervnek a részeként, hogy egy teljes páncélos dandár állandóan a balti államban állomásozzon. A terv szerint az 5000 fős dandár kevesebb mint 20 km-re fog állomásozni az Oroszország egyik legfontosabb szövetségesével, Belarusszal közös határtól. Litvánia az orosz Kalinyingrádi exklávéval is határos. Moszkva provokációnak és a nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek tekinti a NATO-képességeknek a határaihoz való közeledését.

Zelenszkij mindenképpen NATO-tag akar lenni

Időközben Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Kijev mind az Európai Unióhoz, mind az Egyesült Államok vezette katonai tömbhöz szeretne csatlakozni, és mindkettőhöz ígéretet kapott az esetleges tagságra. Egyébként, ha ez megtörténne, akkor az a harmadik világháború kitörését jelentené. 

Az európai egység azt követeli, hogy az EU bizonyítsa be, hogy “nem fél önmagától”, a NATO pedig “nem fél a saját szabályaitól” – jelentette ki az ukrán elnök. Mindkét szervezetben egyetlen tag kifogása megvétózza egy ország jelölését. Zelenszkij szerint azonban a szabályok azt diktálják, hogy “minden demokratikus európai nemzet… megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen”.

Brüsszel 2022 júniusában adta meg Ukrajnának az EU-tagjelölti státuszt, a hivatalos csatlakozási tárgyalások pedig tavaly decemberben kezdődtek. Európai tisztviselők szerint mindkettő nagyrészt szimbolikus gesztus volt, amelynek célja az volt, hogy kifejezze a nyugati támogatást Kijev külpolitikai céljai iránt. Az EU jelenleg a bővítés új jogi keretéről tárgyal, amelyet várhatóan nem fogadnak el a júniusi európai parlamenti választások előtt.

Ukrajna jelöltségével kapcsolatban fenntartások merültek fel, még olyan országok körében is, amelyek határozottan támogatják Kijevet az Oroszországgal folytatott harcban. Lengyel tisztviselők például azt mondták, hogy a szomszédos ország nem csatlakozhat, hacsak nem vezetnek be szigorú biztosítékokat a jelenlegi tagok védelmére az olcsó, silány ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben, és arra figyelmeztettek, hogy ellenkező esetben az uniós gazdák csőddel néznek szembe. A Politico a múlt hónapban arról számolt be, hogy

A cikk szerint Varsó várhatóan megalapozza a bővítést, miután 2025-ben átveszi a soros elnökséget az EU tanácsában.

Macron továbbra is erőlteti háborús tervét

Emmanuel Macron francia elnök még februárban úgy nyilatkozott, hogy nem kizárt a NATO-csapatok küldése Ukrajnába, hiszen az oroszok jelenleg győzelemre állnak. Ezt követően különböző országok sorra jelentették be, hogy 

Egyre több támogatót gyűjt maga mellé Macron

Lettország védelmi minisztériumának szóvivője kijelentette, hogy amennyiben a NATO-tagok egyezségre jutnak, ők is szívesen küldenek katonákat Ukrajnába. Hasonlóan gondolkodott Antti Hakkanen, a finn védelmi miniszter, amikor február 29-én kijelentette, hogy a finnek olyan fegyvereket küldenek Ukrajnába, amelyekkel csapást lehet mérni Oroszország területére, ugyanis szerinte nem szabad korlátozni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.

Macron március 5-én Prágában a cseh elnökkel, Petr Pavellel is találkozott, aki árnyaltan fogalmazott, nem merte nyíltan kimondani, hogy támogatja Macron tervét. Helyette a katonai szakemberek Ukrajnába való küldését szorgalmazta. Ez viszont már eddig is zajlott, jelenleg is vannak NATO-szakemberek Ukrajnában, az is közismert, hogy Amerika és a NATO is segít például műholdképekkel és a titkosszolgálati információikat is megosztják Kijevvel, külföldön képzik ki az ukrán vadászpilótákat és a katonák egy részét is. 

Bident például arra akarta rávenni, hogy az Egyesült Államok, vagyis a NATO is alkalmazza a stratégiai bizonytalanságot, vagyis ők is küldjenek félreérthető üzeneteket Moszkva irányába, hogy az oroszok ne tudják eldönteni, mi lesz a szövetség következő lépése. Olaf Scholz német kancellárt pedig arról akarta meggyőzni, hogy Taurus rakétákat szállítson Ukrajna számára, melyekkel Volodimir Zelenszkij könnyedén megcélozhatná akár Moszkvát is, ami ismételten egy atomháborúhoz vezetne.