Spanyolország fellázadt az áruló szocialisták ellen - nem biztos, hogy kormányfő lesz Sánchez

Madrid, 2023. november 13. Spanyol zászlókat lengetnek tüntetőka katalán amnesztiatörvény elleni tiltakozáson Madridban 2023. november 12-én. Az ellenzéki konzervatív Néppárt (PP) felhívására több spanyol nagyvárosban vonultak utcára az emberek, hogy tiltakozzanak a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) törvénytervezete ellen, amely amnesztiát biztosítana a 2017-ben alkotmányellenesnek nyilvánított katalán függetlenségi népszavazás megrendezése miatt elítélt politikusoknak. MTI/EPA/EFE/Marsical
Vágólapra másolva!
Spanyolország számos városában tömegek tiltakoztak vasárnap a katalán szeparatista vezetőknek amnesztiát biztosító, készülő törvény ellen. A konzervatív Néppárt (PP) felhívására a beszámolók szerint tízezrek vonultak utcára, egyebek mellett Sevillában, Valenciában, Salamancában, Barcelonában és Madridban. Utóbbi helyszínen a szervezők egymillió résztvevőről számoltak be: a főváros főtere, a Puerta del Sol zsúfolásig megtelt a spanyol nemzeti és európai uniós zászlókat lengető tömeggel. A magasba tartott transzparensek némelyikére Pedro Sánchez szocialista ügyvivő kormányfő arcképe mellé a „Hazug!" és az „Áruló!" jelzőket írták. A tüntetések hátterével és jelentőségével kapcsolatban Jorge González-Gallarza, az Alapjogokért Központ vendégkutatója adott interjút.
Vágólapra másolva!

A nagyobb spanyol városok tereit, sugárútjait zászlókat lengető, hazafias spanyolok milliói töltötték meg. Mi történik Spanyolországban ezekben a napokban?

Madrid ikonikus tere, a Puerta del Sol vasárnap zsúfolásig megtelt emberekkel. A tömeg minden közeli utcába átözönlött – reggeltől kezdve, több órán keresztül. Miközben egészen néhány héttel ezelőttig a két jobboldali párt – a PP és a Vox – közötti kicsinyes rivalizálás aláásta azt a lehetőséget, hogy nagy tömegeket mozgassanak meg,

a spanyolok most spontán, meggyőződésből, a súlyos veszélyt érezve tömegesen gyűlnek össze pártfüggetlen nagygyűlésekre és felvonulásokra országszerte.

Ráadásul az elmúlt héten kisebb, mégis jelentős létszámú csoportok gyűltek össze a kormányzó szocialista párt székháza körül minden nagyobb városban. Sokan vannak most az utcákon olyanok is, akik eddig soha nem harcoltak semmi ellen... Az idősebbek azt állítják: az ETA baszk terroristái által 1993-ban elrabolt és fejbe lőtt fiatal PP-képviselő, Miguel Ángel Blanco hidegvérű meggyilkolása óta nem álltak ki ilyen szívvel-lélekkel a spanyolok egyetlen ügy mellett sem.

Spanyol zászlókat lengetnek tüntetők a katalán amnesztiatörvény elleni tiltakozáson Madridban 2023. november 12-én Forrás: MTI/EPA/EFE/Marsical

Mi ellen tiltakoznak a spanyolok? Miről szóltak, szólnak valójában ezek a megmozdulások?

A kormányzó szocialista párt, a PSOE és a liberális-szeparatista katalán Junts („Együtt") párt néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozta azt a négyoldalas megállapodást, amelyet Pedro Sánchez miniszterelnök második mandátumának megszerzése érdekében kötöttek. A PSOE a második helyen végzett a PP mögött a július 23-i parlamenti választásokon, de míg a PP és a Vox nem érte el a szükséges abszolút többséget – 172 képviselő a 176-tal szemben –,

a szocialisták ezúttal arra törekedhettek, hogy újabb koalíciót kössenek minden olyan párttal, amely négy évvel ezelőtt támogatta Sánchezt.

Rögtön a verseny után megindultak a találgatások, hogy Sánchez beleegyezik a Junts fő követelésébe: abba, hogy

amnesztiát kér a 2017-es illegális katalóniai függetlenségi népszavazásban részt vevők számára.

A Junts nagyrészt a spanyol törvények elleni puccsot szervezte meg Carles Puigdemont, a régió akkori elnöke révén, aki közvetlenül utána Brüsszelbe menekült tetteinek jogi következményei elől, és azóta is európai parlamenti képviselőként tevékenykedik. Pedro Sánchez egy október 28-i beszédben számolt be először az amnesztiatörvénnyel kapcsolatos elképzelésekről, a nemrég nyilvánosságra hozott dokumentum pedig megerősítette mindenki félelmét ezzel kapcsolatban. A Junts hét szavazatáért cserébe

a szocialisták egy olyan amnesztiatörvényt terveznek elfogadni, amely magában foglalja a katalán konfliktus nemzetközi közvetítője, Katalónia 15 milliárd euró és 73 milliárd euró közötti összegű adósságának elengedését,

és ami a legfontosabb, parlamenti bizottságok létrehozásáról is rendelkezne az amnesztia megadásának szabályozására – ez pedig az igazságszolgáltatás alárendelését jelentené a törvényhozásnak. Az alkut a bírák és az ügyészek a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás elleni támadásként ítélik meg.

Még 55 támogató szavazat kellett Sáncheznek

A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) várhatóan a jövő héten nyújtja be a parlamentnek az úgynevezett amnesztiatörvény javaslatát, amely a 2014-ben megrendezett függetlenségi konzultáció, és a 2017-es, alkotmányellenesnek nyilvánított népszavazás miatt jogi eljárás alá vont személyekre vonatkozik, de ennél egy szélesebb, 2012-től 2023-ig tartó időszakot ölel fel.
A szocialisták a törvényjavaslatnak köszönhetően megszerezték a spanyol parlament katalán függetlenségi pártjainak támogatását Pedro Sánchez kormányfővé választásához, akit október elején kért fel a posztra IV. Fülöp király, miután a júliusi általános választásokon győztes PP elnöke nem kapta meg a törvényhozás támogatását. Pedro Sáncheznek saját pártja 121 képviselője mellett további 55 támogató szavazatra volt szüksége ahhoz, hogy újból kormányfő lehessen. Hét párttól összesen 178 igen szavazatra számíthat a parlamenti voksoláskor, amelyet várhatóan a jövő hét második felére tűz ki az alsóház elnöke.

Mik a következő lépések? Van esély arra, hogy Sánchez terveinek véghezvitelét jelentős ellenállás akadályozza meg?

Erre nincs túl nagy esély. Ennek ellenére

minden elképzelhető erőforrást mozgósítani kell a cél érdekében, és ezt minden spanyolnak a lehető legkomolyabban kell vennie.

Spanyolország tragikus időszakot él most meg. A tervek szerint november minden napján lesznek olyan alkalmak, ahol Spanyolország-barát jelszavak hangzanak majd el az utcákon – egészen Sánchez hónap végén esedékes beiktatásáig. Az unionista ellenzéki blokk konzervatívabb frakciói – a Vox és szövetségesei – még arra is felszólítanak, hogy ezek a tüntetések a dühödt lázadás hangnemében folyjanak.

Alberto Núnez Feijóo, a spanyol Néppárt (PP) elnöke beszédet mond a katalán amnesztiatörvény elleni tiltakozáson Madridban 2023. november 12-én Forrás: MTI/EPA/EFE/Mariscal

Míg a PP inkább ünnepélyesebb hangvételű tüntetéseket hirdetett, a Vox támogatói inkább a törvényesség határát súrolják a megmozdulásaikkal, nem utolsósorban a PSOE-ellenes tüntetéseken alkalmazott könnygáz és az idősek elleni elnyomás miatt.

Bármelyik hangnem is lesz az uralkodó, az utcai mozgósítás az alkotmányt védők utolsó reménye. A parlamenti aritmetika megváltoztathatatlan. Valószínűleg változtatás nélkül átengedik majd a törvényt, mivel az illetékes bíróság - az Alkotmánybíróság - szilárd progresszív többséggel rendelkezik.

Folyamatosak az összetűzések

Az amnesztia ellen hetek óta zajlanak tüntetések Spanyolországban. A PSOE madridi székházánál kilenc napja minden este tiltakozók gyűlnek össze. A megmozdulás több alkalommal is összetűzéshez vezetett a helyszínt biztosító rendőrökkel. Vasárnapra virradó éjjel heten megsebesültek, köztük négy rendőr, és 13 embert őrizetbe vettek, köztük öt fiatalkorút. A hatóság tájékoztatása szerint a tiltakozók többsége békés, azonban a közéjük vegyülő radikális csoportok konfliktusokat okoznak.

Az Európai Uniótól sem várhat sokat a jobboldal: Didier Reynders múlt heti gyenge és nagyrészt értelmetlen levelét leszámítva úgy tűnik, hogy a Bizottság szó nélkül végignézi ezt a jogállamiság elleni támadást – még akkor is, ha Magyarországot és Lengyelországot sokkal kisebb szabálysértések miatt szüntelenül ostorozza.