Megint előkerültek a Wagner-zsoldosok: hova indulnak?

Június 23-án a Wagner-csoport vezére lázadást robbantott ki Oroszországban, mellyel azt akarta elérni, hogy az orosz katonai vezetés mondjon le. A zsoldosok Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér parancsára elfoglalták Rosztov városát, majd Moszkva felé indítottak katonai konvojt, amely meglepően könnyedén, komolyabb akadályok nélkül haladt az orosz főváros felé.

Moszkvában eközben a rendőrség mellett a Nemzeti Gárdát is mozgósították, akik megkezdték kiépíteni a védelmi állásokat, utcákat, utakat és tereket zártak le, megerősítették a Kreml védelmét. A konvoj azonban sosem ért Moszkvába, mivel Prigozsin alkut kötött Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel, aki maga kért engedélyt Vlagyimir Putyintól, hogy tárgyalhasson a Wagner-vezérrel.

Prigozsin visszafordította a Moszkva felé tartó konvojt, ezért cserében pedig a teljes Wagner-csoport ellen ejtették a vádakat és azok, akik nem akartak szerződést kötni az orosz védelmi minisztériummal, elhagyhatták Oroszországot és Fehéroroszországba költözhettek. Nem csak a zsoldosok ellen, hanem Prigozsin ellen is leállították az eljárást, az FSZB pedig a lázadást követően egy nappal zárta le az ügyben folytatott vizsgálatot.

Az FSZB egyébként korábban megrohamozta a Wagner-csoport szentpétervári székházát, ahonnan nagymennyiségű készpénzt foglaltak le, amely Prigozsin szerint a zsoldosok kifizetésére volt félre rakva. A Meduza ezt követően arról írt, hogy a lázadás után nem volt tapasztalható komoly változás a székházban, ahol számos a Wagnerhez köthető vállalat, szervezet és blogger tevékenykedett.

Az viszont mostanra valószínűnek tűnik, hogy az oroszok megpróbálják minél hamarabb eltüntetni a lázadó zsoldosok emlékét. A szentpétervári székházban nemrég eltávolították az összes Wagner-feliratot és logót. Ami egyben azt is jelezheti, hogy Prigozsin nem bérli tovább az impozáns irodaházat.

Július másodikán a Wagner hivatalos Telegram-csatornáján jelent meg egy bejegyzés arról, hogy a szervezet egy hónapra felfüggeszti a zsoldosok toborzását. Ezt azzal indokolták, hogy a Wagner átmenetileg nem vesz részt az Ukrajnában zajló háborúban.

Egy nappal később maga Prigozsin osztott meg egy hangüzenetet amiben arról beszélt, hogy most minden eddiginél nagyobb támogatásra van szüksége a Wagnernek. Elmondta, hogy az általa szervezett lázadás célja az árulókkal való leszámolás (Prigozsin Sojgut, az orosz védelmi minisztert tartja Oroszország egyik legnagyobb ellenségének) és az ország mozgósítása volt, ezeket a célokat pedig sikerült elérniük.

A Wagner-vezér emellett kijelentette, hogy a Wagner hamarosan újra győzelmeket fog aratni a fronton, arról viszont nem beszélt, hogy ez pontosan mikor és milyen keretek között fog megvalósulni, hiszen a Wagner jelenleg de facto ki van tiltva Oroszországból, és az is kérdéses, hogy miként tudnak bármilyen tevékenységet folytatni Fehéroroszországban.

Az viszont kiderült, hogy Oroszország hogyan fogja pótolni a Wagner-zsoldosok egy részét. A Bloomberg arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a rabok közt fog toborozni, valamint megnövelik az Ukrajnában harcoló csecsen alakulatok létszámát is. Így Moszkva egy időre el fogja tudni kerülni az újabb mozgósítást.

Európai hírszerzési források úgy tudják, hogy az orosz védelmi minisztérium eddig nagyjából 15 ezer rabot toborzott azóta, hogy a Wagner kivonult Bahmutból. Az alku a rabok és a védelmi minisztérium között minden bizonnyal megegyezik a Prigozsin által ajánlottal, vagyis a szolgálatért cserébe elengedik a büntetésük fennálló idejét. A Wagnerben emellett fizetést is kaptak, de arról nincs információ, hogy az orosz hadseregben is kapnak-e juttatást. Az is bizonytalan, hogy a csecsenek hány embert képesek biztosítani a fronton.

A Meduza június végén hosszabb cikkben foglalkozott azzal, hogy mi lehet a Wagner sorsa a lázadás, majd a fehérorosz alkut követően. A Wagner két korábbi zsoldosa, valamint orosz titkosszolgálati források is azt valószínűsítik, hogy a csoport két részre fog szakadni. Egy részük az orosz hadsereghez csatlakozik, a többiek pedig mentek Prigozsinnal Fehéroroszországba.

A lap védelmi minisztériumi forrásai szerint a lázadásban résztvevő nyolcezer zsoldos közül csupán ezer követte Prigozsint, a többiek már aláírtak az orosz hadsereghez. Az egyik fronton harcoló volt wagneres szerint (aki már az orosz hadsereggel áll szerződésben), még mindig “ragadtak” zsoldosok Ukrajnában, többek között Donyeckben és Luhanszkban, valamint Krasznodarban.

Az összes Wagner-csoportot nézve viszont az orosz védelmi minisztériummal szerződést kötöttek aránya csupán 1-2 százalék lehet. Erről beszélt Prigozsin, valamint a Meduza védelmi minisztériumi forrása is hasonló százalékokat mondott. Egy, az orosz biztonsági szolgálat kötelékébe tartozó forrás pedig arról beszélt a lapnak, hogy tömegesen kérik meg őket arra, hogy írjanak alá szerződést a védelmi minisztériummal, ezt viszont gyakorlatilag senki nem tette meg. Szerinte akik a fronton vannak, azoknak nincs idejük ezzel foglalkozniuk, harcolnak. Számukra semmi sem változott a lázadás óta.

Marat Gabidullin, a Wagner korábbi magasrangú tisztje arról beszélt, hogy az ukrán front rövid időn belül zsoldosok nélkül marad majd. Egy részük hazamegy, a többiek pedig Prigozsinnal Fehéroroszországban folytatják. Persze Lukasenko részéről nem puszta jócselekedet volt az, hogy a Wagner-zsoldosokat beengedte az országba. Néhány nappal a Prigozsinnal való megállapodást követően ő maga is arról beszélt, hogy a zsoldosoknak át kell adniuk a tudásukat a fehérorosz hadseregnek.

- jelentette ki Lukasenko.

Fehéroroszország rendkívüli mértékben függ az orosz hadseregtől, Lukasenko most a lázadást kihasználva kívánja ha nem is elvágni, de meggyengíteni ezt a köteléket és a Wagner segítségével kívánja megerősíteni saját országa hadseregét, amely minden tekintetben rendkívül hátramaradott. Meglepő lehet viszont, hogy gyakorlatilag semmilyen beszámoló nem érkezett a Wagner-csapatok mozgásáról Fehéroroszországban.

A fehérorosz titkosszolgálathoz közelálló Telegram-csatorna ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a Wagner-csoport legitimizálva lett Fehéroroszországban, de a zsoldos tevékenységet a cég - akárcsak eddig is - főként Afrikában és Ukrajnában folytatja majd. Éppen ezért nincs különösebb jelentősége annak, hogy nem érkeztek beszámolók Fehéroroszországban hosszú Wagner-konvojokról.

Lukasenko erőlépésének viszont megvannak a veszélyei is. A fehérorosz védelmi erők sokkal gyengébbek az orosznál, egy hasonló Wagner-lázadásnak sokkal súlyosabb következményei lehetnek az országra nézve. Hiába a Prigozsinnal kötött alku, semmi nem garantálja azt, hogy a zsoldosvezér nem fordul Lukasenko ellen, amennyiben nem kapja meg azt, amire vágyik.

A fehérorosz elnök csütörtökön tartott újabb sajtótájékoztatót, amelyben sokak meglepetésére közölte, hogy Jevgenyij Prigozsin már nem tartózkodik az országban, hanem Szentpéterváron van. Azt is megerősítette, hogy nem történt még meg a Wagner-csapatok áthelyezése, mivel logisztikai gondokba ütköztek a felek. Lukasenko szerint a zsoldosok továbbra is a támaszpontjaikon vannak - idézte a Belta.

Lukasenko arról is beszélt, hogy hamarosan személyesen találkozik majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel megvitatják majd a Wagner-csoport körül kialakult helyzetet. Azzal kapcsolatban egyelőre nincs információ, hogy Prigozsin milyen célból tért vissza Oroszországba.