Kik vagyunk mi, magyarok?

A jelenből lépünk át a mese világába

- ezt mondta a színészeknek Vidnyánszky Attila az Aranyhajú hármasok című darab első olvasópróbáján.

"Miért van az, hogy ha meghallgatom egy másik nép zenéjét, izgalmasnak, érdekesnek találom, de ha egy magyar népdalt hallok, azonnal borsódzni kezd a hátam? Miért indítanak el bennünk, magyarokban valamiféle lelkünk mélyére ható érzést, ha bizonyos képeket vagy rajzokat látunk? Kik vagyunk mi, magyarok? Miből rakódtunk össze? A darab ezeket a kérdéseket is boncolgatja." - mondta a Nemzeti Színház igazgatója, az Aranyhajú hármasok című előadás rendezője.

A színészek még nem olvasták a szövegkönyvet, az olvasópróbán kapták először a kezükbe. Mielőtt elkezdődött volna az olvasópróba, Vidnyánszky Attila néhány gondolatot osztott meg a műről, amely egy magyar varázsmese alapján írt tündérjáték és királydráma egyszerre.

Az Aranyhajú hármasok című darab egyik szerzője Toót-Holló Tamás.

"A mese alaptörténete az, hogy a király feleségül veszi a legkisebb lányt. Három aranyhajú gyermek születik, de ekkor a király már nincs az udvarban, ugyanis csatázni ment. Az udvar gonoszai kicserélik a három aranyhajú gyereket három kopókölyökre. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút sorsára hagyják, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk. De mi a mából indulunk - a vaskorból. Minden színésznek mai figurája van, az "itt és most" -ban él. Ebből a szituációból kezdjük mesélni majd a történetet, és lépünk át a mese világába. Az aranykorra emlékezünk, aztán végig megyünk a magyar
történelmen, Szent István, Mátyás király, Rákóczi, a reformkori ifjak és a világháborúk is felvillannak majd az előadásban." - mondta a rendező.

A díszletterveket is bemutatták az első olvasópróbán - lenyűgöző látványvilág tárul majd elénk: a mai kor képei mellett láthatjuk majd Tündér Ilona varázserdejét, a királyi kastélyt, fényűző tereket és labirintust is.

Az előadás szereplői között láthatjuk majd Berettyán Nándort, Horváth Lajos Ottót, Szilágyi Ágotát, Mészáros Martint, Barta Ágnes,t Martos Hangát, Rácz Józsefet, Szép Dománt, Szabó Sebestyén Lászlót, Tóth Augusztát és Ács Esztert.

Vidnyánszky Attila: A mesék segítenek eligazodni zűrzavaros világunkban

Vidnyánszky Attila az Origónak úgy fogalmazott, hogy nagyon régen érintette meg ennyire egy szöveg, mint az Aranyhajú hármasok.

Azt is hozzátette: A mű olyan témákat hoz a felszínre, amelyek minden itt élő magyar számára fontosak lehetnek.
"Kik vagyunk mi, magyarok? Mi motoszkál bennünk, mi határozza meg cselekedeteinket? Mitől szólal meg bennünk a mi zenénk? Miért van az, hogy bizonyos történetek érzékenyebben érintenek minket, és azt érezzük, hogy valami titok lengi körül? Elmesélünk egy gyönyörű, szívbe markoló mesét az Aranyhajú hármasokról, amely tele van jelképekkel, ősi gesztusokkal, de lényegében megjelenik majd az egész magyar történelem. Foszlányaiban felvillannak a legfontosabb események, és hitünk nagy kérdéseit is érintjük majd. Elsősorban a találkozásunkat a kereszténységgel, valamint azt, hogy hogyan vittük tovább a régi hitünket, hogyan próbáltuk összefésülni a két világot, és mi maradt meg bennünk a régi világ gesztusaiból, megszólalási módjából." - mondta Vidnyánszky Attila.

A rendező hangsúlyozta, hogy

Az előadás a Nemzeti Táncegyüttessel valósul meg - ahogyan korábban például a Körhinta, a Csíksomlyói passió vagy az Egri Csillagok című előadások. Vidnyánszky Attila azt mondta: rendezés közben azon is gondolkodik, hogy valójában mitől egyedi a magyar színházi nyelv, miért különbözik más nép megszólalási módjától, és abban biztos, hogy a gesztus, a mozdulat, a zene és a tánc is egyedivé teszi.

"Három nagyon sikeres produkciónk született a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, és mind a három évek óta repertoáron van. Mégis úgy gondolom, hogy talán az Aranyhajú hármasok című produkció lesz a legkülönlegesebb, legálomszerűbb, legtitokzatosabb mind közül." - tette hozzá Vidnyánszky Attila.

Zsuráfszky Zoltán: A bonyolult világot kisimítjuk a mozdulat nyelvére

"Vidnyánszky Attilát rendkívüli rendezőnek tartom, engem - mint együttesvezetőt és művészt - is inspirál a közös gondolkodás. Remélem, hogy a Nemzeti Táncegyüttes megfelel majd ennek a nagy ívű előadásnak." - mondta az Origónak Zsuráfszky Zoltán a Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője.
Hozzátette: a magyar történeti korokból már sokszor készített koreográfiát, de most valami teljesen mást tervez.

"A magyarság - és önmagunk - keresését, hitünket, a magyarság történetét fogalmazzuk majd meg. Az előadás a mából indul, aztán elrepíti a nézőt az aranykorba, megjelenik az ősmagyar mesevilág, aztán a múlt foszlányai tűnnek fel, széttördeli ezeréves történetünket. Úgy tervezem a koreográfiát, hogy a néző szemét vezetem, és ezt a bonyolult világot kisimítom a mozdulat nyelvére. A tánc ugyanolyan erős lehet, mint a kimondott szöveg vagy a látvány. Ahogyan a korábbi - a Nemzeti Színházzal közös - előadásokban, most is együtt dolgozom majd feleségemmel, Zs. Vincze Zsuzsával, a táncegyüttes szakmai vezetőjével." - mondta Zsuráfszky Zoltán.