Kohut Magda hétfőn, egy kecskeméti kórházban halt meg.
A színésznő 1950-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
A vizsgaelőadásban nyújtott Antigoné-alakításáról még évek múlva is beszéltek,
a szerepet pedig később tévéfilmen is eljátszotta, Zsurzs Éva rendezésében. Pályája a Honvéd Színházban kezdődött, majd 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (a mai Vígszínházhoz) szerződött. A Nemzeti Színháznak 1954-ben lett tagja, 1989-től pedig örökös tagja volt az intézménynek.
A pályakezdő Kohut Magdát a nagy tragika, Tőkés Anna utódjának tekintették:
plasztikusan, szépen képezte a hangokat, úgy tudott beszélni, hogy az utolsó sorokban is hallották.
Mellékszereplőként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez, szép szövegmondása elsősorban klasszikus művekben érvényesült. Eljátszotta Izidórát a Bánk bánban, Iót Aiszkhülosz A leláncolt Prométheuszában, Lady Annát a III. Richárdban, Mirjamot Madách Imre Mózesében, valamint Elektrát és Médeát.
Amikor főszerepet játszott H. Barta Lajos Kiáltás című drámájában, amelynek csúcspontja egy negyvenöt perces monológ,
színháztörténeti szempontból ritka pillanatnak lehettek tanúi a színészek és a nézők:
a háromnegyed óra alatt pisszenés sem hallatszott a nézőtéren, a közönség szinte lélegzetét visszafojtva figyelte a nagy drámai erővel és szuggesztivitással előadott szöveget.
Kohut Magdának a mellőzöttség éveit is meg kellett tapasztalnia a Nemzeti Színházban. Nem kedvelték egymást sem Major Tamással, sem az őt váltó igazgatóval, Both Bélával. De a színésznő művészi munkáját 1958-ban és 1968-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1974-ben érdemes, 1988-ban pedig kiváló művész lett.