Orbán Balázs: Brüsszel birkanyájként tekint az emberekre, akik viszont tudják, hogy mit akarnak

Orbán Balázs, a Miniszterelnök politikai igazgatója a Századvég konferenciájának záróelőadásában elmondta, hogy a Századvéggel kapcsolatban sokszor elmondják, hogy Magyarország legrégebbi think thankje, de eredetileg ez nem politikai elemző központot jelentett, hanem a hadászat területéről származik a szó. Egy olyan páncélozott termet jelentett, ahol kitalálták a katonák a haditervet. Leszögezte:

A világról az embereknek eleve vannak elképzelései, és éppen ezért fontos, hogy a kutatás összeállítói kellő tudással állították-e össze a kérdéseket. Az Eurobarométert idézte, amelyben az szerepel, hogy az EP munkáját pozitívan értékelik az emberek, és a válaszadók szerint a jogállamisággal kellene többet foglalkozni. Orbán Balázs meglátása szerint tehát nem mindegy, ki állítja össze a kérdéseket, és hogyan közelít meg egy problémát, témát. A politika igazgató leszögezte: 

Orbán Balázs szerint a jó kérdések fontosak, mert akkor lehet tisztán látni a folyamatokat, a megoldandó kérdéseket és problémákat. Meggyőződése szerint antropológiai okok húzódnak a két felmérés különbségei között. Az igazgató Platónt idézte, aki az Államférfiban elmesél egy mítoszt, milyen eszmék szerint működik a világ. Platón szerint a leírt két világ teljesen máshogyan működik. Az egyik szerint a emberek nem képesek önállóan élni, gondolkodni, még a gondolataik is Kronosz fejéből pattannak ki. A másik világban viszont az emberek magukról gondoskodnak, és önálló gondolataik vannak. Platón arra használja ezt a mítoszt, hogy bemutassa, hogyan kell Zeusz és Kronosz korában kormányozni. Zeusz korában a vezetők dolga a gondoskodás, és a dolgok úgy történnek, ahogyan az emberek szeretnék. Az ilyen fajta politika nem csak végrehajtás, mert fontos az, hogy a döntéshozó figyelembe vegye az emberek akaratát. Orbán Balázs szerint ezt a leosztást tetten lehet érni a különböző kormányzási formákban. A mai kor EU-jában ez a szuverenista kontra globalista törésvonal mentén írható le.

Az igazgató szerint a politika gyakorlat, éppen ezért a kérdés, melyik vezetési modell tud sikeres lenni. Ennek eldöntéséhez számot kell vetni, hogyan és mit tett a két csoport. Mi, magyarok 20 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Unióhoz, és a föderalisták átvették a hatalmat Brüsszelben, mára a szuverenistáknak óriási kihívás visszavenni az irányítást. 

Az elmúlt 20 év legfontosabb tanulságai

A 20 évvel ezelőtti csatlakozás sikertörténet, sok pozitív dolog történt ennek hatására. A siker jár a keleti országoknak, és az Unió régi szuverenista vezetőinek is. Mára a magyarok kiismerték az Unió működését, és képesek vagyunk vállalni a harcokat. Európával egyetemben visszakaptuk a régi dilemmákat: egyre több lett a kioktatás, bele akarnak szólni az életmódunkba, mondván, hogy ezzel felzárkózunk Európához. Orbán Balázs szerint

Az igazgató szerint nem vitás, hogy hazánk és Európa sorsa elválaszthatatlan, de éppen ezért meg kell menteni magunkat, de mégis hogyan?

Elfelejtették a valódi célt

Az igazgató szerint a hanyatlás oka az, hogy a föderalista elit félreértette a feladatát, és elkezdett blokkosodni. Hanyatlik a gazdaság, és ez Európára nézve vészjósló. 

A konfiktusokat nem háborúval, hanem az asztal mellett kellene megoldani, de erre Európa képtelen. 

Orbán Balázs szerint nem kérdés, hogy irányváltásra van szükség, és ha ez nem valósul meg, akkor joggal aggódhatunk a gyermekeink jövője miatt. Az igazgató szerint az Európa Projekt-kutatás azért kiváló, mert megmutatja, hogy az emberek ki tudják jelölni, mire van valójában szükségük, tudják mit szeretnének. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK