A Csepel-szigeti Szigetcsépen megrendezett találkozóra Magyarország minden részéről várnak lovasbarátokat, sőt, több ország képviselteti magát évek óta a rendezvényen. Miként kapcsolódik össze a tojástermékek előállítása és egy lovas rendezvény? Mi volt előbb, a ló vagy a tojás? Erről mond néhány gondolatot Dr. Németh Csaba, aki aktívan részt vesz a Huculösvény verseny szervezésében és a ToTu termékek fejlesztésében egyaránt.
Május 5-én csendül fel az indítókolomp
„Egy tojástermelő és tojástermék-előállító felé természetesen heti szinten teszik fel a kérdést: Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A Huculösvény kapcsán pedig ennek tovább gondolásaként a „ló vagy a tojás?”. Nálunk a tojás volt előbb. A cégünk több, mint 30 éve foglalkozik tojástermékek gyártásával, de édesapám mindig híres volt ismerőseink körében a lovak és a magyar történelem szeretetéről. Ennek a két témakörnek talán a legszebb ötvözete a hucul, melyhez hasonló lovakon érkeztek őseink a Kárpát-medencébe. A Huculösvény Baráti Találkozó másfél évtizedet már bőven meghaladó fennmaradásában és fejlődésében a lovak szeretete, a jó hangulat volt a fő hajtóerő, és senki sem kételkedik benne, hogy mondjuk 2027-ben huszadik alkalommal is együtt leszünk több százan a rendezvényen. Idén május 5-én, 10 órakor csendül fel a verseny kezdetét jelző indítókolomp Szigetcsépen” – mondta Dr. Németh Csaba, aki élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, így ezer szállal kapcsolódik az agráriumhoz.
Ezért ilyen szívósak a hucul lovak
A hucul lovak története, elnevezésüknek eredete szintén érdekes. A Kárpátokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Putila, a Brodina forrásvidékén, Bukovina, Galicia, Magyarország határterületén élő hucul nép kezén kialakult primitív lófajta pont a zordabb körülmények és az elzártság miatt őrizhette meg őseink sztyeppei lovainak vonásait mind külsőjében, mind belső tulajdonságaiban. A hucul nép hazája az Észak-Keleti erdős Kárpátokban a „huculvidék” viszonylag száraz, silány növényzetű, az 1800-as években alig lakott, lóval is szinte megközelíthetetlen vad terület. Az itt használt, máshol sehol sem előforduló lovakat a természetes helyi körülmények, a rendkívül hideg tél és forró nyár, a 2000 méter körüli magasság, az állandó szabadtartás szokatlan viszonya, a mindennapi kemény használat, a szerény takarmányozás formálta azzá, amik ma is: a lovasok leghűségesebb, legkeményebb, mindig kilovaglásra kész társai.
Több mint egyszerű lovastalálkozó
A Huculösvényen azonban a kilátogatókat különleges gasztro-élmény is várja, hiszen, ha van még olyan ember Magyarországon, aki ezt nem tette meg, megkóstolhatja a tojásfehérjéből készült túró-, tejföl-, epresjoghurt-alternatívákat.
„Mi élelmiszer előállítok természetesen egy ilyen rendezvényen sem tudunk teljesen kibújni a bőrünkből. Éppen ezért tojásos finomságokkal, valamint legújabb innovatív-termékeink kóstoltatásával is készülünk az egyébként teljesen ingyenesen megtekinthető lovas rendezvényünkre. Na jó, azért pár dolgot kötelező magukkal hozniuk a látogatóknak: a lovak szeretetét, jókedvet és legalább egy mosolyt” – folytatta Dr. Németh Csaba.
A Csepel-szigetre egyébként érdemes kilátogatni akár több napra is, hiszen Szigetcsépen és környékén rengeteg látnivalót és programlehetőséget lehet találni. Legyen szó a Szigethalmi Vadasparkról, a szigetszentmiklósi úszóláp tanösvényről vagy a ráckevei Duna-partról és az ott található malomhajóról, mind-mind hatalmas élményt nyújtanak az odalátogatóknak.