A magyarok jelentős többsége elutasítja a szankciókat

European Union Flag, Európai Unió zászló
European flags fly at half-mast at EU Commission headquarters in solidarity with the victims of the forest fires in Greece, respecting the national mourning declared by the authorities in Brussels, Belgium on Jul. 25, 2018
Vágólapra másolva!
A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen EU jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek – a Nézőpont Intézet megbízásával – a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos véleményéről és a kereszténység Európa kapcsán betöltött szerepéről.
Vágólapra másolva!

A szomszédunkban, több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének „talán legsúlyosabb krízise, ezért fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 9 százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.Eszerint a magyar népesség egyötöde tartja jó iránynak a háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg a nagy többség,

a magyar emberek 71 százaléka nem tartja helyesnek ezeket:

17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak – írták.

Forrás: Szent István Intézet

Megjegyezték: nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40-49 és 50-59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága.

Kiderült továbbá, hogy

településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban: a budapestieknek „csak" 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados (62 százalék) arányt mutat.

Az emberek biztonságérzetét firtató kérdés kapcsán megállapították, a válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. A megkérdezettek meglehetősen magas, 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre – fűzték hozzá. Kiemelték: a nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy „tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán."

Forrás: Szent István Intézet

A felmérés rámutatott arra is, hogy a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt.

Kiderült: a legbizakodóbb a 18-29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az unió, míg

az 50-59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt.

A kutatás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen. Utóbbiak között „meglepően sokan", 26 százalékban, azaz a magyar népesség több mint negyedét reprezentálva teljes mértékben elégedetlenek az uniós vezetéssel – tették hozzá, megjegyezve: a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre.

Forrás: Szent István Intézet

A kutatás eredménye szerint a magyar emberek mintegy 40 százaléka azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40 százalék szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez. A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, 8 százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt.

Forrás: Szent István Intézet

„Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy a keresztény alapokon fejlődő és szerveződő Európa a jövőben sem nélkülözheti identitása ezen alapvető részét, nem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől" – állapítja meg a Szent István Intézet.