Veszekedni kezdett Olaf Scholz Kínában

Globálisan az elektromos autók értékesítési száma jelentős mértékben emelkedett, tavaly közel tízmillió darab tisztán elektromos jármű talált gazdára. Az eladások növekedési ütemét tekintve azonban 2023-ban megtorpanás volt látható, miközben Kína dominanciája is egyre látványosabb az ágazatban. Ez az európai autógyártók számára jelentős versenyképességi kihívást jelent – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca jelezte: Nagy Márton miniszter erről is egyeztetett Németországban Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével. Az egyeztetés kitértek a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítésének 2035-től érvénybe lépő uniós szintű tiltására. Ennek kapcsán  kiemelték, az uniós szabályozást a korábbi megállapodások alapján szükséges felülvizsgálni, illetve figyelemmel kell lenni a technológiai nyitottságra. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut majd Magyarország és a német autóipar együttműködésének. Ennek alapja, hogy Magyarországon ma már jelen van (gyárt vagy létrehozza a gyártókapacitást) a három legnagyobb prémium német autógyártó vállalat, miközben a világelső keleti akkumulátorgyártó vállalatok közül négy telepített gyártást hazánkban, továbbá a kínai BYD, mint a világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártója is hazánkban építi ki első európai gyártókapacitását. 

Veszekedésbe fulladt Olaf Scholz kínai látogatása 

Heves viták színesítik a Németország és legnagyobb kereskedelmi partnere közti tárgyalásokat. A versenynek tisztességesnek kell lennie. Egyenlő feltételeket követelünk, csak annyit akarunk, hogy a vállalatainkat ugyanúgy kezeljék, ahogy mi a kínaiakat. Pekingnek fel kell lépnie a dömpingárukkal, a túltermeléssel és a szerzői jogok megsértésével szemben – figyelmeztetett a német kancellár hétfőn Sanghajban, négynapos látogatásának második állomásán. A kínai gazdasági fenyegetés miatt tavaly az Európai Unió hivatalos vizsgálatot indított az itt gyártott elektromos járművekkel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy az olyan vállalatok, mint a BYD, hatalmas állami támogatásokat kapnak, amivel előnybe kerülnek a nyugati gyártókkal szemben. 

Peking azonban elutasította a vádakat, mondván, hogy a kínai elektromosautó-ipar a fejlett, belföldi ellátási láncoknak és a magas minőségnek köszönhetően sikeres, az alacsony árú járművekkel pedig nem sértik a szabad versenyt. 

A kínai tisztviselők most hasonló módon reagáltak Scholz aggályaira: szerintük a német kritikák „álhírekre” és „hamis információkra” alapulnak, az EU-nak pedig nincs joga beleszólni az ország iparába. 

Oroszország építi a szankcióbiztos kereskedelmi útvonalakat 

Kína világpiaci befolyása messze nem merül ki az elektromos járművek exportjában. Oroszország Európát és Ázsiát összekötő szállítófolyosókat épít ki, hogy elkerülje az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciókat és a válságba süllyedt Közel-Keletet. A folyosó jeges-tengeri hajózási és Iránon keresztül vezető vasúti hálózatból áll, és szabad utat biztosít Moszkva számára a két nagy ázsiai gazdasági hatalom, egyben legfontosabb partnerei, Kína és India felé. A Kreml két legyet üt egy csapásra: egyrészt folytathatja a nemzetközi kereskedelmet az ukrajnai háború előttit majdnem megközelítő szinten, ráadásul spórol is. A Szuezi-csatorna és a jemeni húszik támadásai miatt kockázatos Vörös-tenger elkerülésével 30-50 százalékkal csökken a szállítási idő, emlékeztetett a Bloomberg.  

Irán: 6 éves csúcson az olajexport – betarthatatlan szankciókra készül a nyugat 

Ha az iráni olajexportot szankcionálják, máshonnan lesz kénytelen beszerezni a fekete aranyat, ami felhajtja az árakat a világpiacon. Teherán az év első három hónapjában átlagosan napi 1,56 millió hordót értékesített, szinte az egész mennyiséget Kína vette meg. Az iráni export ezzel a legmagasabb szinten áll, 2018 harmadik negyedéve óta – derül ki a Vortexa adatszolgáltató cég adataiból. Washington és az EU új szankciókat készít elő az iszlám köztársasággal szemben, részben azért, hogy Izraelt visszatartsa attól, hogy megtorlással eszkalálja a Teheránnal fennálló konfliktust. 

Ha szankcionálják Iránt, Kína kénytelen lesz máshonnan beszerezni nyersolaj szükségletét, ami felhajtja az árakat. 

Ennek komoly amerikai belpolitikai kockázatai lennének, valószínűleg 100 dollár fölé drágulna a fekete arany ára, s az Egyesült Államokban átlépné a gallononkénti 4 dolláros lélektani határt az üzemanyag ára. 

Moszkva közvetített Irán és Izrael között a közel-keleti konfliktusban  

Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Szputnyik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak pénteken adott interjújában. Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezekben a beszélgetésekben nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraelieknek, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni a nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar– mondta az orosz diplomácia vezetője.