Egyre kevesebben emlékeznek gyerekkorunk kedvencére, pedig imádtuk - fotó

Vágólapra másolva!
Jövőre lesz 40 éve, hogy megjelent Magyarország nem hivatalos Szagos-könyve, amit kevés túlzással mindenki ismer, aki akkor volt gyerek. És alighanem kapargatta is. Azóta sem készült hasonló, egy egész generáció egyik legfontosabb emlékévé váló könyvből.
Vágólapra másolva!

Fülszövege nem volt, az eltérő tördelési iránya miatt két irányból is lehetett olvasni a két külön történetét, a körömmel kapargatható illatminták azonban egy idő után elkoptak. Mégis sokan utána is elővették a "Szagos-könyvet", mely csakúgy, mint akkoriban a Gazdálkodj okosan!, és a kor hangulatához igazított Takarékoskodj! című fiatalabb testvére, minden magyar háztartásban ott volt.

Mindenki az Orrbolygó kalandorainak könyvét olvasta

Berkes Péter, a Kossuth-díjas alkotó Csukás István, és Sajdik Ferenc a szerzői annak a mesekönyvnek, mely két, képregényes történetet tartalmaz. Címadása rafinált volt, mert míg Az Űrhajó az Orrbolygóról a kötet egészének címe volt, addig a benne olvasható meséknek saját címei voltak. Az 1. rész Az Orrhajó útnak indul, míg a 2. rész a Kutya kutyául címet viselte. Az egyik a kötet "elején", a másik a "hátulján" olvasható. 

A kapargatós szagos könyv elő- és hátlapja
A kapargatós szagos könyv elő- és hátlapja
Fotó: Lapkiadó Vállalat (archív)

Bármelyik irányból is nyitotta ki akkor az általában gyerekkorú olvasó a könyvet, a finom humorral átszőtt, parádés történeteket olvashatott (ki emlékszik még Kipp, Szipp, Hipp nevére?) A könyv a korábban Magyarországon a nagyközönség előtt ismeretlen illatminták használata. A könyvben ugyanis szinte minden oldalon kicsiny matricákat helyeztek el, melyeket körömmel óvatosan megkapargatva, az adott jelenet hangulatához passzoló illatot bocsátottak ki.

 Citrom, fenyő, csokoládé, és megannyi izgalmas "szag", melyek matricáit akkor is újra és újra kapargatták, amikor szinte teljesen "elfogyott" az illat.

Sőt, az akkoriban széles körben ismert technika szerint a jobb illathatás érdekében a kapargatást nyálas ujjal lehetett végezni akkor, ha az illatminta már kimerülőben volt.

Ezért persze sok szülő nem örült, amikor gyereke bevitte megmutatni - és persze közösen kapargatni - a könyvet az iskolatársainak, de ez igazán nem volt nagy ár a közös olvasás, lapozgatás, szagolgatás élményéért.

A kötetet a Kossuth Nyomdában készítették. Talán sokan arra is emlékeznek, hogy a könyv második története végén folytatást ígért, de második szagos kötetet sem az eredetit 1985-ben kiadó Lapkiadó Vállalat, sem más cég nem adott ki később.

Több érzékszervre hat a könyv

Az Orrbolygó elveszett űrgyerek-kalandorairól szóló könyv "szagos" megoldásai egyébként akkor meglehetősen friss technológiai megoldásnak számítottak a nyomdaiparban. Az 1960-as években a 3M vállalat egyik munkatársa kitalált egy megoldást, mikrokapszulákat lehetett elhelyezni a nem hagyományos (nem karbonalapú) papírok két rétege közé. Ezek a mikrokapszulák alkalmasak voltak arra, hogy illatanyagot hordozzanak, amennyiben például matricával fedik azokat. Az eljárás 1970-ben kapott szabadalmi védettséget az Egyesült Államokban, 1971-ben már meg is jelent az első ottani, szintén gyerekeknek készült szagos könyv.

könyv, illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Josh Applegate / Unsplash

Kapargatós-szagos gyerekkönyvek egyébként napjainkban is készülnek, ám azt nehéz megmondani, mekkora piacuk van. 

Az mindenesetre bizonyos, hogy mivel több érzéket is megmozgatnak egyszerre, némileg másként hatnak az olvasókra, mint a hagyományos kötetetek. 

2023 őszén tudományos igényű tanulmány jelent meg arról, hogyan hat a szülő-gyerek közös olvasási élményére a kapargatós-szagolgatós könyvek olvasása.

Az egykor a magyar gyerekek által lapozgatott és szagolgatott Berkes - Csukás - Sajdik könyv egy-egy példánya időnként felbukkan antikváriumokban.