Korszakos vasúti fejlesztéssel indul az év

Tavaly októberben jelent meg „a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról" szóló rendelet, amire hivatkozva a kormány katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást.

A Világgazdaság információi szerint január 8-ától a budai oldalon is megkezdődnek a projekt előkészítő munkái.

Különös tekintettel arra, hogy az építkezést követően teljes körű környezetrendezést terveznek.

A Déli Körvasút kivitelezésének felgyorsulása a projekt harmadik környezetvédelmi engedélyének, illetve a módosított építési engedélynek köszönhető. Ezek birtokában ugyanis a vállalkozó, vagyis a V-Híd Zrt. elől feloldották a korábban elrendelt felfüggesztést, amely a fakivágási és ablakcsere előkészítési munkavégzésre vonatkozott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó minden projektfeladatot elvégezhet, amennyiben rendelkezik a szükséges dokumentumokkal, hozzájárulásokkal, engedélyekkel és minden egyéb feltétellel.

A beruházás folyamatosan érvényes és végrehajtható környezetvédelmi és építési engedéllyel rendelkező pesti szakaszán, a Gubacsi úti vasúti híd térségében már eddig is dolgoztak. Itt főképp előkészítő munkákat végeznek, így például lőszermentesítés, provizórium építés, geodéziai alappont-hálózat kiépítése és közművezetékek kézi feltárása.

Mi az a Déli Körvasút?

A Déli Körvasút beruházás fontosságáról és céljáról az Origo már több cikkben is beszámolt. De most ismételten bemutatjuk a projekt legfontosabb elemeit.

A budapesti Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti rész a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú (a Keleti pályaudvar-Hegyeshalom vonal mellett), viszont jelentősen kapacitáshiányos szakasza. Ezen az útvonalon halad át három, Magyarországot érintő európai uniós vasúti korridor is. Itt található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, amelyen a folyót keresztező vasúti forgalom mintegy 95 százaléka bonyolódik.

A Világgazdaság cikke szerint a már említett kapacitáshiány viszont egyszerre akadályozza a folyamatosan növekvő igényű agglomerációs vasúti személyszállítás megszervezését, valamint a szintén dinamikusan növekvő teherforgalom akadálytalan haladását.

Hogyan segíti a jövő vonatközlekedését a Déli Körvasút?

A beruházás a megvalósulása esetén lehetőséget biztosít az agglomerációs személyforgalom jelentős bővítéséhez, így hozzájárul a vonatszám növeléséhez. Az új megállók révén az utasok gyorsabban jutnak el úti céljukhoz. A Ferencváros–Kelenföld szakasz szűk keresztmetszet feloldására a Déli Körvasút projekt keretén belül több összefüggő elem megvalósítása tervezett az alábbiak szerint:

1. A Déli Körvasút I. ütem – Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése (befejezett beruházás).
2. A Déli Körvasút II. üteme – Ferencváros–Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái.
3. A Déli Körvasút III. üteme – egyvágányú bújtatás létesítése Ferencváros állomás végponti váltókörzetében és Népliget megállóhely kialakítása.
4. A Déli Körvasút IV. üteme – a Déli Körvasúthoz kapcsolódó területek tervezett környezetrendezése, amelynek a bevezetőben említettekkel összhangban elsődleges célja a vasúti beruházás környezeti hatásainak mérséklése.
5. A Déli Körvasút V. üteme – Kelenföld -Törökbálint vasúti vonalszakasz fejlesztésének az előkészítése.

További részleteket ide kattintva olvashat.