Víz is hűtheti otthoni számítógépünket

Vizes lepedő

Amikor számítógép vízhűtéséről beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy a számítógépet rá kellene kötni a csapra. A hűtéshez elegendő egy liter folyadék, hisz ez csak a hőt szállítja. Egy jól megkonstruált vizes hűtő teljesen zárt rendszerű, nem kell hozzá vödör vagy akvárium. Az ilyen zárt rendszerű hűtővel ellátott gépek igényes kivitelezés esetén nagyon biztonságosak, akár a feje tetejére is állíthatjuk, semmi sem fog kiszivárogni. Egy kezdetleges vízhűtéshez szükséges összes elemet be lehet szerezni egy jobb barkácsáruházban, igaz, ekkor lesz még mit fúrni-faragni, forrasztani. Nagyjából 20-25 000 ezer forintos beruházást jelent egy vízhűtő rendszer, ami egy jobb léghűtőnek majd a kétszerese. Így felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy vajon mit is nyújt valójában a vízhűtés. Leginkább akkor jön szóba, ha egészen csendes vagy iszonyúan felturbózott számítógépet szeretnénk építeni.

A rendszer alapvetően három fő egységből áll. Egyik a processzorra szerelhető, zegzugos járatokkal ellátott réz vagy alumínium hűtőblokk - ez veszi fel a processzortól a hőt, és adja át a víznek. A másik a szivattyú, amelyik ezt a felmelegedett folyadékot a harmadik elembe, a melegleadó radiátorba szállítja. Az egész rendszer azért lehet hatékonyabb a hagyományos léghűtésnél, mert a melegleadó radiátornak sokkal nagyobb lehet a felülete, mint egy hagyományos léghűtőnek, ráadásul itt viszonylag egyenletes a hőelosztás, nem úgy, mint a léghűtőknél, ahol a processzor felett sokkal melegebb a fém.

A rendszer hőleadója igen nagy helyet igényel

És ha ez sem elég...

Persze van, aki nem elégszik meg ennyivel: ekkor nincs más hátra, olyan aktív hűtést kell készíteni, ahol a hűtőközeg hidegebb a környezeti hőmérsékletnél. Ekkor kerülnek az előtérbe a peltier elemek és a kompresszoros gázhűtők. Minden esetben az a legtisztességesebb megoldás, ha ezek a misztikusnak kikiáltott eszközök folyadékot hűtenek, és a vízhűtő rendszerben ez a lehűtött folyadék kering. A szamitogep.hu munkatársaként a mezei vízhűtőtől kezdve a peltier elemes hűtésig már szinte mindent kipróbáltam. Tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy érdemes megelégedni az említett 40-50 fokos CPU-val, mert a végletes hűtési megoldások ára már összemérhető a számítógép árával, és így is csak nagyjából 5-15 százalékos gyorsulásra számíthatunk, ha utána még tovább tuningoljuk a számítógépet.

Vízhűtés lépésekben Lássunk egy konkrét példát, amikor egy AMD XP 1600+ számítógép processzorát, a lapkakészletet és a VGA kártya hűtését folyadékos hűtéssel látjuk el - célunk az is, hogy csendes legyen a gép. A lenti hűtést alkalmazva - a legnagyobb terhelés esetében is - maximum 45 fokos volt a CPU. Később a videokártyát is feljebb "húztuk", valamint a processzort 2000+-nak állítottuk be a BIOS-ban. Az eredmény hasonló: 45 foknál feljebb nem ment a mutató. 1. A 300 wattos tápegység ventilátora túlságosan hangos volt, így feszültségcsökkentéssel szinte teljesen elnémítottuk. 2. A CPU hűtőegysége vörösrézből készült - a CPU-foglalat szélén található pöckök segítségével rögzítették (a blokk nem olyan nehéz, hogy a két pöcök ne bírná el). 3. Teljesen felesleges lett volna a lapkakészletre is rézhűtőt helyezni, mert ott a CPU-hoz képest annyira kis hő keletkezik, és olyan nagy felületen, hogy egy alumíniumblokk is bőven elegendő. 4. Az ASUS Ti500-as Geforce 3 kártyára készült hűtőblokk egy 10 mm vastag alumíniumlap, amelybe miniatűr labirintust készítettünk. Három lyuk és csavarok segítségével stabilan rögzíthető a videokártyára. 5. A két felső 5,25-ös beépítőhelyre építettük be a melegleadó radiátort - ezt elölről egy nagy, de szintén elnémított ventilátorral fújattuk. Hiszen ha nincs légáram, akkor csak idő kérdése, hogy mikor melegszik fel a PC-házban a levegő és a víz, és akkor oda a vízhűtés előnye. Ez a minimális légáram bőven elég ahhoz, hogy a hűtővíz hőmérsékletét 10 fokkal a szobahőmérséklet felett lehessen tartani. 6. A szivattyú öntapadós korongokkal lett rögzítve a 3,5 hüvelykes merevlemeztartó helyek alá. Annak érdekében, hogy ez hosszú távon se essen le, a tapadókorongokat pillanatragasztóval is bekentük. 7. A radiátorból a víz először a szivattyú szívócsonkjához érkezik. Innen a CPU hűtőblokkjába halad a hűtővíz, majd ebből egy kisebb ívvel a lapkakészlethűtőben landol. Végül a bonyolult videokártya-hűtőbe kerül a hűtőfolyadék, majd innen vissza a melegleadó radiátorba. Bár először biztosan elrettentő a sok cső és csatlakozási pont, az autóknál használt csőbilinccsel ez biztonságosan megoldható.

Ordasi Gábor