Elkésett döntés a bukott Joachim Löw távozása

Vágólapra másolva!

Kedden jelentették be, hogy az idei Európa-bajnokságot követően távozik posztjáról a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Joachim Löw. A 61 éves szakember minden idők legjobb és legeredményesebb edzői közé emelkedett, a mostani bejelentés kapcsán viszont sokkal inkább a bukás szó juthat az eszünkbe.

Néhány hónappal ezelőtt a következők jelentek meg az origo.hu-n az Európa-bajnokság után távozó német szövetségi kapitányról, Joachim Löwről.

Ha lett volna esze akkor 2014-ben a csúcson távozik, mint Beckenbauer 1990-ben. Ha lett volna önkritikája, akkor 2018-ban a csúfos bukás után, mint Ribbeck 2000-ben vagy Völler 2004-ben.

A spanyolok elleni 0-6 után nem kellett volna, mert most már neki kell levezényelni az Európa-bajnokságot, ám utána (bármi történik is ott) távoznia illene. Mert az Eb után alig több mint egy év lesz csak a vb-ig, talán már 2021 tavaszán érdemes lenne kijelölni utódját, ahogy megtették ezt Beckenbauer esetében is az 1990-es vb előtt."

Joachim Löw minden idők legsikeresebb szövetségi kapitányai között van a világon Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Gebert

Nem kellett túl nagy jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy az Eb után új szövetségi kapitány áll a német válogatott élére. Furcsa a párhuzam, de ahogy civilben elfáradt Löw házassága Danielával, úgy fáradt el a kapcsolata a német nemzeti csapattal is.

Feleségével majd 40 évig volt folyamatosan együtt, a válogatottal 15 éven át.

Az előbbi nem tartozik a külvilágra, az utóbbi viszont elképesztő. Bár a németeknél erre a posztra nem egy-két évre választanak embert, bizonyítja ezt, hogy Löw mindössze a 10. kapitány közel 100 év alatt. Elődei közül csak egy, Erich Ribbeck nem tudott érmet szerezni világeseményen, a többiek egymást múlták felül sikeresség terén.

És közöttük is a második legeredményesebb lett Löw,

és ezzel a világ legnagyobb kapitányai közé emelkedett. Hat világeseményen irányította Németországot, és ötről éremmel tért haza. 2014-ben világbajnoki címig vezette fiait.

Joachim Löw és emberei a 2018-as világbajnokság előtt. Az oroszországi torna bukás volt a számára Forrás: AFP/-

Pedig nem volt könnyű időszak az övé, mert a mai futballt egyre több csapat tudja megtanulni olyan szinten, hogy sikeres legyen. Erre a legjobb példa az utolsó olyan világesemény, melyen Löw még nem kapott szerepet: a 2004-es Európa-bajnokság. Még ma is minden focirajongó rémálmaiban fel-felrémlik az a teljesítmény, amellyel Görögország csúcsra ért.

Manapság nagyon nehéz folyamatosan a csúcs közelében lenni, és ezt ebben a korban Löw megtette a német válogatottal.

A 2006-os, hazai világbajnokságon is mindenki óriási bukástól féltette a német együttest, de a kirakatkapitány, Jürgen Klinsmann és a háttérben tényleges dolgozó Löw bronzéremig vezette azt. Ezért nem volt meglepő Klinsmann távozása után az ő kinevezése, és az eredmények egészen 2018-ig mindig őt igazolták. Pedig néha egy egész országgal ment szemben és ragaszkodott a saját elképzeléséhez, elég csak Michael Ballack mellőzését említeni, vagy Kevin Kurányi kiebrudalását a keretből.

Mindig talpon maradt.

Csendben megbújt válogatottjával a spanyolok mögött, majd amikor azok meginogtak, előzött. Spanyolország, Olaszország és Németország uralta első 10 évében a világ futballját, és ő remekül lavírozott ebben a közegben. Majd jött a tökéletesség pillanata, a 2014-es vb. Olyan meggyőző magabiztossággal söpörte be válogatottjával a világbajnoki címet, mint kevés elődje a történelemben. Ha csak a németeket nézzük senki sem. Sepp Herberger ravaszsággal (tartalék csapattal elaltatva a magyar válogatottat a csoportmérkőzésen) és szerencsével lett világbajnok 1954-ben, Helmut Schön fantasztikus játékosokkal és a vetélytársak szinte teljes hiányában 1974-ben, Franz Beckenbauer pedig önző és öntelt zsenikből csapatot formálva 1990-ben. Löw viszont remekül összerakta azt a 2014-es gárdát, és szinte senki nem tudta elképzelni, hogy ne Németország legyen a világbajnok.

A csúcs egyértelműen a Brazília elleni elődöntő volt, amit vélhetően majd az évszázad meccsének fognak nevezni Németországban, de a döntőben is magabiztosan játszott a csapat.

Pedig erős túlzás lenne a labdarúgás történetének legnagyobb zsenijei közé sorolni Kevin Grosskreutzot, Christoph Kramert vagy Benedikt Höwedest. De még André Schürrlet vagy Mario Götzet sem lehet. Löw mégis megtalálta valamennyiük helyét, begyakoroltatott egy olyan játékrendszert, amelyben eredményesek tudtak lenni. Nem csak eredményes, hanem szépen játszó csapat is volt az. Löw szakított az 50-60 éven át a német válogatottra jellemző játékstílussal, volt bátorsága hallgatni az új idők szavára. Ezzel lett sikeres, és ez elvitathatatlan tőle. Nyolc (ha 2004-től számoljuk, akkor 10) sikeres évet produkált.

Ezen a képen minden rajta van. Thomas Müller (jobbra) és Joachim Löw szövetségi kapitány. Egymásnak háttal állva Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Elmar Kremser/Sven Simon

Majd négy sikertelent. Ha már szóba került a párhuzam a magánéletével, akkor azt kell mondani, hogy az ottani váltással egyidőben kellett volna újítania szakmai munkája terén is. Utólag a válasz egyértelmű: 2014-ben kellett volna átadnia másnak a posztot. Nem tudni miért folytatta a munkát, holott érezhető volt, hogy ezt a szintet nem lehet tartani.

Pedig a meghatározó játékosok közül csak ketten búcsúztak a vb-győzelem után: Philipp Lahm és Miroslav Klose.

Őket valóban nem könnyű pótolni, de két embert azért lehet. A baj inkább azzal volt, hogy a vb heteiben, illetve az azt megelőző időszakban olyan szintre ért együtt ez a társaság, amelyet nem lehet éveken át tartani, igazi vezér és igazi világsztárok nélkül. És az is igaz, hogy egy ilyen csapatból egy-egy láncszem kivétele is kritikus lehet. Csak utólag jött rá mindenki, hogy (az egyébként négy vb-elődöntőben is szereplő,) már a Löw-korszak előtt is meghatározó csatár, Klose mennyire fontos volt. Ugyanis hiányában a német válogatott gyakorlatilag klasszikus csatár nélkül játszott és játszik azóta is, és erről néhány órával Löw távozásának bejelentése előtt a következőket mondta az a Klaus Fischer, aki (ma még) a második legtöbb gólt szerezte a Bundesliga történetében:

Jelenleg olyan kihívás megfelelő német csatárt találni, mint meghódítani a Marsot. Németország évek óta nem képes kinevelni minőségi támadót. Az utolsó Miroslav Klose volt.

Nem hiszem, hogy én életemben látok még hozzá hasonlót. Ez nagy baj, mert igazi csatár nélkül semmilyen világeseményt nem lehet megnyerni, látszott ez a 2018-as vb-n ahol már a csoportkörben kiesett a válogatott."

Joachim Löw német szövetségi kapitány a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság C csoportja második fordulójában játszott Németország-Lengyelország mérkőzésen a Saint-Denis-i Stade de France-ban Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Löw is tudta, hogy sem a Marson nem fog landolni, sem megfelelő csatárt nem talál. Mondhatjuk, hogy a tények ismeretében még tisztességes is volt tőle, hogy nem menekült el 2014-ben és vállalta az esetleges lefelé csúszást.

Ám arra aligha gondolt, hogy szolid csúszás helyett óriási zuhanás lesz.

2018-ban nagyon hiányzott az a bizonyos német küzdőszellem, amit annyira csodált a világ a Löw előtti kapitányoknál. Még Rudi Völler válogatottjánál is. Vagyis Löw a régi erényekre már nem támaszkodott (nem tudott vagy nem akart?) a korábban sikeres új stílus pedig a játékosok egy jelentős részének alkalmatlansága miatt nem működött. Ráadásul egyre szűkült a merítési lehetőség, a Bundesligát elárasztó külföldiek miatt.

Majd a 2018-as bukás után a bajokat még tetézte is.

Mindenki előtt ismert a tény: a világbajnokságot nyerő csapat három (még egyáltalán nem öreg) kulcsemberét, Hummelst, Boatenget és Thomas Müllert kitette a válogatottból. Ezen értelmetlen döntésének illusztrálására álljon itt néhány név, akiket helyettük játszatott: Tah, Schultz, Waldschmidt, Stark, Koch, Serdar, Heinrichs, Neuhaus, Gosens, Hofmann, Dahoud, Baku. Miközben Hummels azóta is egészen jól teljesít a Dortmund védelmének közepén, és továbbra is nagyon veszélyesen támad, Boateng is többnyire jobb, mint a helyén szereplő Tah vagy Rüdiger. Thomas Müller pedig egy bő éve talán élete legjobb formájában játszik.

A német média és közvélemény állandó visszatérő témája mostanában, hogy Müllert újra a válogatottba!

A hamarosan távozó kapitány pedig mindig közli, hogy szó sem lehet róla! De ebben az ügyben most már nem születhet jó döntés. A már idézett cikkben Fischer is azt tanácsolja Müllernek, hogy őrizze meg a tartását, és most már Löw 11-ébe ne térjen vissza. Ez a furcsa kötélhúzás Müller és közte biztosan kitölt majd a kapitányságáról írandó könyvben egy fejezetet. Ez a rész nem lesz vígjáték, de ezt a tragikomédiát a kapitány generálta. Makacsul ragaszkodott egy elhibázott döntéshez. Ez is Joachim Löw.

Az utóbbi két évben kevés siker adatott meg a számára Forrás: AFP/Patrik Stollarz

És az is, aki Németországnak 2008-ban az Eb-ezüstöt, 2010-ben a vb-bronzot, 2012-ben az Eb-bronzot, 2014-ben a vb-aranyat és 2016-ban az Eb-bronzot szállított.

Minden idők (világ szinten is) egyik legsikeresebb kapitányának még lesz egy hattyúdala idén nyáron. Nehéz elképzelni, hogy Európa-bajnok lesz a csapatával,

de azt is, hogy nem csípi el legalább a harmadik helyet a Németország- Portugália-Franciaország-Magyarország csoportban.

Reálisan nézve egy újabb éremre jó lehet a csapatával. Aztán 61 évesen méltósággal távozhat. A világ minden stadionjában, minden focieseményen mindig jut neki egy hely, és már nyugodtan szemlélheti kedvenc sportjának történéseit. Ő már megtette a magáét, beírta a nevét a történelemkönyvekbe.