Bennük van Suhajda Szilárd minden reménye

serpák, serpa
In this photo taken on May 17, 2018, mountaineers and sherpas gather at the summit of Mount Everest after ascending on the south face from Nepal. (Photo by Phunjo LAMA / AFP)
Vágólapra másolva!
Péntek hajnalban egy három serpából álló mentőcsapat indult el Suhajda Szilárd megmentésére a Mount Everestre, miután egy csoport csütörtökön beazonosította a magyar hegymászót 8780 méteres magasságban. De kik azok a serpák, és miért bírják ennyire jól a kíméletlen körülményeket a világ legmagasabb hegyén?

A 'serpa' jelentése 'keletiek', és ez annak a népcsoportnak a neve, amely Nepál északi, a Himalája északkeleti részén található magas völgyekben él. Tehát éppen arrafelé, amelyre a Mount Everest is található. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy

nem minden serpa foglalkozik a hegymászással, noha a köztudatban az emberek hajlamosak 'himalájai teherhordóként' vagy 'hegyi kísérőként' azonosítani a teljes, mintegy félmillió fős csoportot.

Miután 1953-ban Edmund Hillary egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elsőként megmászta a Mount Everestet, azóta

az expedíciók kulcsembereivé váltak a serpák, akiknek a külföldi hegymászók segítése jelenti az elsődleges bevételi forrást.

Éppen ezért a serpa hegymászókat igencsak tisztelik az ide érkező külföldiek, és nagyon kevés az olyan, aki a segítségük nélkül is vállalja a Mount Everest megmászását – Suhajda közéjük tartozott.

Az 53 éves Kami Rita az egyik legismertebb serpa azáltal, hogy 1994 óta rekordot jelentő 27 alkalommal mászott már fel a Csomolungma csúcsára. Forrás: AFP/Prakash Mathema

A kiváló hegymászási képességük abból is adódik, hogy magasabban élnek, mint az átlag emberek - a serpák falvai 3000-4300 méter között találhatók, és ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések között vannak -, tökéletesen ismerik már a terepeket, ráadásul a génjeikbe is van kódolva azok után, hogy évszázadok óta ez a serpák fő feladata. Az oxigénhiányos környezetben ez abban mutatkozik meg, hogy

az átlagembernél jóval hígabb a vérük és alacsonyabb a hemoglobinszintjük, így a magashegyi betegséggel együtt járó vérrögképződéstől jóval kevésbé kell tartaniuk, mint a külföldi mászóknak.

Emellett kutatások kimutatták azt is, hogy a serpák szervezete az átlagosnál több nitrogén-monoxidot termel, ami egyebek mellett a véráramlást, az oxigénellátást és az erek kitágulását is segíti számukra.