A Fővárosi Főügyészség Csurka programjával kapcsolatban elsősorban azt vizsgálja, hogy megfogalmazott-e a politikus uszító, gyűlöletkeltő kijelentéseket. A közösség elleni izgatás törvényi tényállását megvalósító gyűlöletre uszítás a joggyakorlat szerint olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe csaphat át. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ilyen értelmű állásfoglalására hivatkozva már több esetben meg is tagadták a nyomozást a kisebbségi ombudsman által kezdeményezett büntetőeljárásokban, bár az Alkotmánybíróság korábban tágabban határozta meg a fogalom kereteit: "aki uszít, az valamely személy, csoport, szervezet, intézkedés ellen, ellenséges magatartásra, ellenséges, kárt okozó tevékenységre biztat, ingerel, lázít".
Annak, hogy Csurka választási programban fogalmazta meg állításait, büntetőjogilag nincs jelentősége, legfeljebb a Fővárosi Választási Bizottság számára lehet az. A szöveget tehát attól függetlenül ítéli meg az ügyészség, hogy egy párt programjáról van szó, az abban foglaltak tehát hatalomra kerüléskor beváltandó ígéretként is értelmezhetőek.