Következmények nélkül lopja szét Budapestet a baloldal

Kispesti korrupciós botrány

2019-ben alapjaiban rengette meg a hazai nyilvánosságot a XIX. kerület szocialista önkormányzati képviselőjéről, Lackner Csabáról napvilágra került felvételek, amelyen a politikus – egy ismeretlen eredetű fehér port tartalmazó tasak birtokában – részletesen beszámol arról, milyen törvénytelen, számos büntetőjogi tényállás elkövetési magatartását megvalósító módszerrel jutnak illegális jövedelemhez a helyi baloldal szereplői.

„Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában is azt mondják, hogyha te évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy. És az is igaz, hogy aki jól csinálja, az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozótól jön vissza” - ismerteti Lackner az ellenzéki kerület vezetésének sötét oldalát.

A beszámoló alapján tehát a korrupciós tevékenység kulcsszereplői a baloldalközeli külső vállalkozások, amelyek a megbízásokért cserébe piszkos pénzeket osztanak vissza politikus megbízóik részére. Lackner elmondása szerint ezekből a pénzekből Gajda Péter Kispest MSZP-s polgármestere, illetve a kerület vagyonkezelőjének igazgatója, Kránitz Krisztián is jelentős összegeket rak zsebre. Utóbbi személlyel összefüggésben a baloldali politikus a felvételeken többször is utal arra, hogy több százmillió forint eltitkolt vagyonnal rendelkezik.

- hangzik el a felvételeken. Lackner a beszélgetés során egy konkrét példát is felelevenít, amikor egy üzlet után 12 millió forintot kellett visszaosztania Kránitz Krisztiánnak, amelyet követően felkereste Gajda Pétert, azon méltatlankodva, hogy miért csak 3 millió forint jut az üzletből a baloldali polgármesternek.

A baloldal a nyilvánosságra került információk ellenére sem vállalta a felelősséget az ügy kapcsán: Gajda Péter polgármester és Karácsony Gergely akkori főpolgármester-jelölt egyaránt azzal - a nem túl hiteles - védekezéssel állt elő, hogy nem ismerték fel a videón Lackner Csabát. Sőt, Karácsony egészen odáig ment, hogy kijelentette, a gyanúba keveredett Gajda Péter az egyik legjobb polgármester Budapesten. Mindez, azért is számított különösnek, mert a Lackner egyébként nem cáfolta, hogy ő van a felvételen.

A felvételek kapcsán többen is feljelentést tettek költségvetési csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása és kábítószerrel visszaélés gyanújával. Az ügyben kábítószer-kereskedelem és vesztegetés miatt is nyomozást folytatott a rendőrség. 2019 novembere óta pedig vesztegetés elfogadásának gyanújával már a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytat eljárást.

Az MSZP központi vezetése – a nyilvánvaló tényeket jelentős késéssel, de kvázi elismerve – végül reagálni kényszerült a történtekre, és kizárta a pártból az önleleplező önkormányzati képviselőt, akiről a későbbiekben is kompromittáló anyagok kerültek nyilvánosságra, köztük egy újabb hangfelvétel, amelyen a politikus újfent egy sötét ügyletből származó, Kispest korábbi baloldali polgármesterétől, Lévay Leventétől kapott, „liftaknába ejtett” milliókról beszél. A korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatba hozott Gajda Péter ugyanakkor továbbra is a párt tagja lehet.

A Zuglót behálózó szocialista korrupció

Nem sokkal a kispesti szocialista városvezetés visszaéléseit övező skandallumot követően robbant az újabb baloldali botrány, amely során Karácsony Gergelyről, akkori zuglói polgármesterről, és ellenzéki főpolgármester-jelöltről szivárgott ki hangfelvétel, amelyen arról beszél, hogy a baloldali politikusok egy civil polgármester megválasztása esetén mindent szétlopnának a XIV. kerületben:

„Ennek [egy baloldali polgármesternek] az alternatívája hogy egy egyébként sokkal jobb renoméjú, mondjuk, kirúgott iskolaigazgató, akit a szocik akarnak, aki két perc után nem fogja tudni, hogy hol van, és szétlopnak mögötte mindent. A Csabának [az utóbb zuglói polgármesternek megválasztott MSZP-s Horváth Csaba] legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni”.

Karácsony emellett a hangfelvételen arra is utal, hogy őt és családját is többször megfenyegették már, a magyar baloldal működésétől pedig nem állnak távol a maffiajellegű módszerek: „Ha én visszamegyek Zuglóba, akkor engem elásnak (...) tudnék mesélni néhány sztorit, de a szocikkal közösen nem tudunk indulni”.

A Zuglót érintő hangfelvétel-botrány távolabbi folyományaként érdemes megemlíteni, hogy 2024-re már összesen négy szocialista gyanúsítottja van a befolyással üzérkedés, vesztegetés és más bűncselekmények miatt jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészségen zajló, a zuglói fizetős parkolási rendszerrel, valamint a BKV-val kapcsolatos visszaélések miatt indult nyomozásnak. A gyanúba keveredett MSZP-s politikusok között van Horváth Csaba, Zugló polgármestere, Tóth Csaba, a zuglói szocialisták erős embere (2010-től 2022-ig MSZP-s országgyűlési képviselő), valamint Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Baja Ferenc egykori miniszter is.

Baját – akinek nem először merül fel esetleges büntetőjogi felelősségre vonása, hiszen a zsurki „vodkagyár” ügyében, illetve a Kulcsár-ügy néven elhíresült milliárdos sikkasztás bűncselekménye kapcsán is előkerült a neve – társtettesként, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével gyanúsítják, és az ügyben a közelmúltban hallgatta ki a főügyészség.

Megállapítható tehát, hogy a Zuglót érintő ügyekben is több szocialista, baloldali politikus büntetőjogi felelőssége, azaz bűncselekmény gyanúja vetődött fel, de még nem lett érdemi jogi következménye az egyes ügyeknek. Politikai-morális következményekről, nevezetesen felelősségvállalásról, szembenézésről pedig ez esetben sem beszélhetünk, elég csak arra gondolni, hogy Horváth Csaba a botrányok ellenére a mai napig nem mondott le polgármesteri megbízatásáról, míg Tóth Csaba máig a zuglói MSZP-szervezet elnöke.

A Vársoháza-gate

2021 novemberében egy „Anonymus” nevű tényfeltáró újságíró a demokratikus közvélemény tájékoztatása érdekében felvételt tett közzé egy többek között Bajnai Gordon korábbi baloldali kormányfő részvételével zajló megbeszélésről, amely- és további Anonymus által közzétett felvételek - alapján alapos gyanút nyert, hogy a főváros balliberális vezetése többmilliárdos „jutalékért” cserébe akarta értékesíteni a Városháza ingatlanát. A nyilvánosságra hozott információkból emellett az is kiderült, hogy – Városháza konkrét eladási tervén túl – egy jól behatárolható baloldali kör (úgynevezett „cápák”) az önkormányzati ingatlanértékesítésekre szakosodva, illegális „jutalékos” rendszert működtet, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerülnek.

A fővárosi önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatos visszaélésekkel összefüggésben, befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés gyanúja miatt zajló, egyesített eljárásnak több gyanúsítottja is van. A rendőrség 2022 novemberében három gyanúsítottat hallgatott ki az ügyben (a tegnapi nap folyamán pedig egy újabb személyt is, amellyel a gyanúsítottak száma immár négy főre bővült), köztük Berki Zsoltot, a botrány egyik kulcsfiguráját, aki a gyanú alapján bármiféle hivatalos pozíció nélkül keresett meg üzleti köröket a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben.

Az ügy első számú tanújának vallomása szerint három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berki Zsolttal, és az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, míg a „jutalék” tíz százalék, azaz négy milliárd (!) forint.

Sajtóinformációk szerint az ügyben szintén gyanúsított Berki Zsolt testvére, Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott, éppen akkoriban, amikor annak titkárságát a jelenlegi főpolgármester-helyettes, Kiss Ambrus vezette. A büntetőeljárás adatai alapján a Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél arról tanúskodik, hogy okkal feltételezhető, hogy Berkiék a Barts Balázs (akinek hangja Bajnai Gordon és Berki Zsolt mellett szintén beazonosítható az Anonymus által közzétett hangfelvételeken) vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kaphatták a belső információkat.

Ám az ingatlant a sajtó információi alapján más külföldi üzletembereknek is felajánlhatták. Az olasz befektetők képviselője például az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékról” beszélt az eladás részeként. Salvatore továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá, továbbá a botrány kirobbanása után kérte a vele kapcsolatban lévőktől a Városházával összefüggésben lévő minden üzenet, dokumentum törlését.

A nyomok eltüntetésére elsősorban azért lehetett szükség, hogy ne legyenek beazonosíthatók a fővárosi eladásibiznisz-gépezetet működtető személyek, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni próbáltak a „jutalékos” rendszerben (ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2-4. címen található telek is).

Az előbbiekben ismertetett hangfelvételekben közös, hogy azok bármiféle, a közlő (beismerő) irányába fennálló, őt korlátozó vagy bénító kényszer, illetve fenyegetés hatása fennállásának hiányában készültek. Ennek ellenére a nem egy alkalommal a korrupciós bűncselekmények típusainak büntetőjogi tényállásait kimerítő cselekmények beismerését leplező hanganyagoknak a következményei - kiemelve az ezekért a tettekért morális alapvetésként is viselendő politikai felelősségvállalást és szembenézést - rendre elmaradtak. A kompromittálódott baloldali politikusok és a jogellenes cselekményeiket kiszolgáló érdekkörök továbbra is az ellenzéki politikai élet meghatározó alakjaiként és háttérembereiként képezik annak szerves részét.