A brüsszeli "elit" feláldozza Európa jövőjét és biztonságát

Az Európa Projekt 2023-as kutatásával kapcsolatban a Századvég elnökhelyettese előadásában felhozott egy hasonlatot, amellyel párhuzamot állított a progresszív ideológia és Magyarország kapcsán az Asterix, a gall című film alapján. Hidvégi szerint mondhatnánk, hogy

Hidvégi Áron szerint a Századvég legújabb kutatási eredményei azt mutatják, hogy Magyarország nem az utolsó gall falu, hanem

Hidvégi szerint Magyarországot sokszor pellengérre állítják békepárti álláspontja miatt, de az európaiak közel 80 százaléka ugyanúgy a békét támogatja. Az európai politikai elit nem ezt az utat követi. Hidvégi Áron szerint migrációs témában is Magyarországnak lett igaza, mert egy csomóan menekülnének, szabadulnának a migránsoktól. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy

Magyarország álláspontját osztja egész Európa

Hidvégi Áron ismertette a 2023-as kutatásuk néhány adatát.

1. Békepártiság:

Két narratíva találkozik a háború és a béke kapcsán. Európa osztja azt az álláspontot, hogy a háborúnak legyen vége, és csak egyetlen ország, Észtország támogatja a háború folytatását.

– összegezte. Nettó hazugságnak nevezte azt, hogy Európa nem békepárti. Az Európa Projekt eredményei egyértelműen rávilágítanak:

2. Küldjenek-e katonákat Ukrajnába?

Egyetlen európai ország sem támogatja ezt. Hidvégi kifejtette: a júliusi NATO-csúcson előtt még belengették, hogy az ukrajnai háborúban a NATO-országok egy arra hajlandó csoportjának katonai részvételének helye lehet. Kiderült, hogy ha valamiben, hát ebben igazán összeurópai konszenzus van:

– részletezte Hidvégi Áron. Mint felidézte: a fegyverküldéssel kapcsolatos álláspontok ennél jóval megosztottabbak voltak, ám a családokat közvetlenül érintő háborús részvétel elutasítása már egyértelmű.

3. Az adott ország nyertese vagy vesztese a szankcióknak?

Hidvégi ismertette, hogy nincs olyan uniós ország, amely szerint az EU nyertese lenne a szankcióknak. Norvégia kivétel (bár nem uniós tagállam), a norvég polgárok szerint országuk nyerne a szankciókkal, így ezért is erőltetik a szankciós témát (ennek oka, hogy Norvégia földgázkitermelő ország, a gázárak növekedése nekik hatalmas bevételt hoz, a szankciók pedig új piacokat).

4. Kína: akarnak-e keményebb fellépést Kína ellen?

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai tagállamok kétharmada szerint nincs erre szükség, és a békés gazdasági együttműködésre kell törekedni. Az elnökhelyettes elmondta: úgy tűnik, hogy a brüsszeli politikai elittel ellentétben az európai emberek teljesen józanul gondolkodnak.

hiszen békés, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködésben vagyunk érdekeltek.

5. Az Oroszország elleni szankciók nem hatékonyak

A Századvég elnökhelyettese szerint az emberek, talán mert a szankciók élelmiszer- és energiaárakat felhajtó hatását a bőrükön érzik, nem „finomkodtak" a válaszaikban.

– jelentette ki. Összeurópai konszenzus van abban, hogy

A válaszadók elsöprő többsége szerint még Ukrajnának sem segítenek igazán az Oroszország elleni szankcióknak.

6. Milyen törésvonalak mentén térnek el az európai államok politikái?

Az elnökhelyettes szerint a háború, a migráció, az LMBTQ-téma mind-mind idetartozik. A konjunktúra, tehát az általános közhangulat katasztrofális. A háború gazdasági vonatkozása a legrelevánsabb, de a biztonság is idetartozik. Amikor berobbant a COVID, mindenki féltette az életét, azután a gazdasági vetület lett került előtérbe.

Nem érdekli őket Európa jövője

Hidvégi Áron szerint egy igen vaskos kötetet lehetne megtölteni azokkal a politikusi nyilatkozatokkal, amelyek szerint a szankciók működnek, csak ki kell várni.

– mondta. A Századvég elnökhelyettese hozzátette: mindez azt bizonyítja, hogy a brüsszeli elit geopolitikai játszmái során háttérbe szorult a józanság, az egészséges életösztön. Hozzátette:

Európa mély depresszióban van

Az Európa Projekt kutatásainak megkezdése óta eltelt években Európa még nem volt ilyen mély depresszióban.

– fogalmazott. Hidvégi szerint sem a migrációs válság, sem a koronavírus-világjárvány nem okozott ekkora törést az emberekben: míg a Covid-járvány esetében egy viszonylag gyors társadalmi-gazdasági regenerálódás következett, a háború esetében nem ez látszódik.

A számok nyelvére fordítva: a 2022-es „poszt-covid" Európa Projekt-mérés szerint mínusz 18-on állt a konjunktúramutató. Ez bezuhant néhány hónap alatt mínusz 35-re, jelenlegi értéke pedig mínusz 33. Összehasonlításképp: a migrációs válság éveiben ez mínusz 29 volt, a Covid-válság legmasszívabb évében pedig mínusz 31. A kérdés az – folytatta –, hogy mikor érkezik el az a pont, amikor ez a mutató elkezd javulni. Kifejtette:

Ugyanis – tette hozzá – különösen az Ukrajnához közeli országok polgáraiban ott az aggodalom, hogy a fegyveres konfliktus kiszélesedhet.

A tagállamoknak több hatalmuk kellene legyen az unió fölött és nem fordítva

Az EU-tagság támogatottsága magasnak mondható az unióban – összességében 66 százalék –, ami meglepően jó arány. Azonban az EU adminisztratív-döntéshozói-politikacsinálói oldalával már kevésbé szimpatizálnak az emberek, a számok tükrében a kép lesújtó: a véleménnyel rendelkező válaszadók 77 százaléka kritikus ebben a kérdésben.

Mindez összefügg azzal is, hogy az emberek az európai közbeszédet tematizáló legfontosabb dolgok tekintetében (migráció, infláció, az energiaárak kezelése, háborús szankciós politika) a brüsszeli politikai elittől eltérő álláspontot képviselnek. Hidvégi hozzátette:

Hidvégi Áron beszélt arról is: az „Európai Egyesült Államok" kontra „erős nemzetek Európája" dilemmában az európaiak nagyobb része – 22 tagország a 27-ből – ugyancsak azon az állásponton van, mint a magyar kormány: azaz, hogy

Leszögezte: