Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nyugat-Európában már most érzékelhető az energiaválság és a háború hatása a fogyasztói árakban, hiszen minél drágább az energia, annál inkább drágul minden más is. Hollandiában egy félkilós cipó már több mint öt euró (több mint 1800 forint), és egyre többen teszik le az autót és váltanak tömegközlekedésre a borsos üzemanyagárak miatt - erről Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az Origónak.
A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: azzal, hogy egyes európai országok beavatkoznak az orosz-ukrán háborúba, például a fegyverszállításokkal,
azt kockáztatják, hogy Oroszország is szankciókat vet ki rájuk: elzárja a gázcsapokat és leállítja az olajszállítást.
Ez beláthatatlan következményekkel járna a gazdaságra nézve, további drágulásokhoz, az ipar leállásához vezetne, milliók veszítenék el a munkahelyüket és kerülnének válságos helyzetbe.
Ezt eredményezné a brüsszeli olajembargó is, és Magyarországon is a nyugat-európaihoz hasonló helyzet alakulna ki.
Ha megszűnne a gáz- és olajszállítás és kiürülnének Magyarország stratégiai tartalékai, akkor napok alatt bezuhanna az ipar, leállna a termelés, legyen az ipari vagy élelmiszeripari, emberek veszíthetnék el az állásukat, rengeteg család kerülne nehéz helyzetbe
- emelte ki Georg Spöttle, hozzátéve, hogy éppen ezért nagyon fontos, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.
Hozzátette, ezért volt nagyon hamis a baloldalnak az a narratívája, hogy nekünk részt kell vennünk az ukrajnai háborúban: Márki-Zay, Fekete-Győr nemcsak fegyverekről, hanem már katonákról is beszélt. Abban a pillanatban már veszélyben lett volna Magyarország, hiszen 75 százalékban függünk az orosz energiahordozóktól.
A szakértő úgy fogalmazott:
Európa térden lőné magát, ha megszavaznák ezeket a szankciókat, ráadásul semmit sem érnének el vele: Kína és Pakisztán is sorban áll az orosz gázért és olajért, és akár magasabb áron is hajlandóak felvásárolni, mint amennyiért az Európai Unió.
Szijjártó Péter külügyminiszter kedden megerősítette a kormány álláspontját:
A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát
– fogalmazott Kazahsztánban.
Közölte, jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.
