Így alakul a hazai gazdaság teljesítménye az adatok és a konjunktúraérzet tükrében

A jelenlegi magyar gazdasági teljesítmény

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője ismertette, hogy az utóbbi időszakban az alapkamat, infláció és árfolyamok voltak gazdasági szempontból a legizgalmasabb tényezőt Elmondta, hogy a piaci szereplők a 0 százalék közeli kamathoz szoktak hozza, mely a mostani magas érték miatt nehézkes lesz visszaevickélni a korábbi értékekhez akár vállalati, akár a lakosság szempontjából. Ismertette, hogy az emelkedő infláció miatt az elmúlt időszakban a jegybank igyekezett az infláció után menni, emiatt pedig drasztikus kamatemelést hajtott végre 2022 őszén. Ez az árfolyamrés pedig hatás gyakorol, példának okáért hatással van az adott ország nettó export pozíciójára, tekintettel arra, hogy az importőrök, illetve a kis- és középvállalkozások döntően importőrök, nagyvállalatok döntően nettó exporttal bírnak, ezért nyilván voltak haszonélvezői, nyilván voltak, akik pedig hátrányt szenvedtek emiatt.

Az effektív kamatot 18 százalékra emelte a jegybank 2022 októberében, ami egy fontos kategória annak a vizsgálatában, hogy az állampapír hozamok mennyire közelítették meg mindezt, hiszen az a költségvetésre is markáns hatást gyakorolt. Mint ismertette Isépy, a 10%-os kamatok, illetve hozamok, amelyek 2022-ben voltak, most 6-6,5 százalék környékén alakulnak. Ez költségvetés finanszírozását meglehetősen nehézkesebbé teszi, illetve a kamatkiadások nyilván magasabbak lehetnek.  

Az árfolyamok kérdéskörére térve a a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője elmondta, hogy 2022-ben és 2023 folyamán is azt látjuk, hogy óriási ingadozást mutatott, majd ez az ingadozás csökkent, és valahol 380 és 400 között ingadozott az euró árfolyama, de elmondta, hogy vannak kiugró értékek, és ez megnehezíti a jövőbeni árfolyamok meghatározását is, mivel a jóval magasabb hazai kamatkörnyezet nehézségeket okozhat, mivel a határidős árfolyamok a kamatkülönbözethez vannak kapcsolva.

Európai uniós várakozások és hazánkra gyakorolt hatások

Isépy feltevéseiket ismertetve elmondta, hogy továbbá izgalmas kérdés az, hogy eurózóna kamatlába hogyan alakul, mert most 4,5 százalékhoz képest azt várják, hogy 2026-ra ez 2 százalék környékére megy.

Külső kereslet esetében pedig Németország esetében is, és Nyugat Európa, vagy az Európai Unió egy jelentős részében az exportunk iránti kereslet csökkenő félben van. Ez azt jelenti, hogy a nettó export pozíciónkra ez kedvezőtlenül hat, és a GDP növekedése is ennek megfelelően kisebb rész esik ebből az irányból, tehát a külső kereslet, illetve a nettó export pozíció irányából.

A jegybanki alapkamat esetében úgy kalkulálnak, hogy 2024 utolsó negyedében 6,5 százalék lesz ez illetve akár 5,7 százalékra tud csökkenni. 

A munkanélküli, munkaerőpiacot vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb reálbérek esetében az inaktív háztartások sok esetben aktívvá váltak az elmúlt időszakban. Ez azt jelentette, hogy a teljes lakosság előtt 15-től 64 évig terjedő lakosság esetében többen megjelentek a munkaerőpiacon, aktívvá váltak, és ezáltal a foglalkoztatottak száma is tudott emelkedni. Ez a folyamat folytatódhat 2024-ben is, és ezáltal az aktív lakosságnak a volumene, vagy az aktív lakosság számossága növekedni tud. A munkanélküliségi ráta tekintetében pedig azt tudják mondani, hogy 2024-ben elképzelhető, hogy ez egy picikét emelkedni fog, 2025-re ezt 3,2 százalékra becsülik.

Gazdasági közérzet Magyarországon a konjunktúraindex tükrében 

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának elemzője előadásában a felméréseik tükrében a gazdasági környezet bemutatását ismertette a lakosság, illetve a vállalatoknak az észlelése szempontjából. Mint mondta, összességében elmondható, hogy a konjunktúrakutatás mind a lakosság, mind a vállalatok esetében szubjektív megélésre épül, viszont ettől függetlenül nagyon jól tudja támogatni az adatalapú döntéshozatalt, és kitűnő indikátorként szolgált egyrészt az előrejelzésre, másrészt viszont arra is, hogy megértsük, hogy a fogyasztók vagy a vállalatok miért éltek meg úgy egy szituációt, ahogy, illetve a múlttal is kapcsolatban hogyan vélekednek.

Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!