Kalandozzon velünk épített örökségünk kincsei között

Épített örökségünk rendkívül gazdag, Magyarország építészete sokszínű és változatos, az épületek gyakran évszázados múltra tekintenek vissza, különböző történelmi korszakok lenyomatai.

Ezek az épületek már önmagukban olyan látványosságot kínálnak, ami miatt érdemes közelebbről is felfedezni őket. Nem is gondolnánk, hogy mennyi rejtett kincset, izgalmas részletet és meglepetést tartogatnak a látogató számára.

Történelmünk ezen néma hősei a múlt kézzelfogható lenyomatait és emlékeit viselik magukon, jelenünk biztos pontjai, és sokak számára jövőnk inspirációi is egyben.

Változatos építészeti stílusok

A városok fejlődése a 13. században kezdődött meg az országban. Egykorú források Sopront, Budát és Esztergomot már városias településnek mutatják be.

Magyarország és a főváros, Budapest számtalan építészeti stílus nyomait viselik magukon, így igazi időutazásban lehet részünk egy-egy ilyen helyszínen.

Ehhez az érzéshez hozzájárul, hogy hazánkban számos építészeti stílus lelhető fel.

Kezdjük a sort a barokkal, amelynek számos kastélyt és nemesi kúriát köszönhetünk. Budapesten ezeket a stílusjegyeket képviseli a budai Várnegyed, amely emellett gótikus és reneszánsz részleteket is magán visel.

Aki szeret elrévedni a múlt kiemelkedő alkotásai között, annak számára felejthetetlen élményt nyújt a hazai klasszicista építészet csúcsteljesítménye, a főváros egyik legnevezetesebb épülete, a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az építészeti stílusok között fontos szerepet játszik a romantika is, amelynek legkiemelkedőbb alkotásai Budapesten a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia épülete és a Dohány utcai zsinagóga. Emellett számos lakóépület és palota is magán viseli a romantika stílusjegyeit.

A főváros épületei javarészt az erre a korszakra jellemző historizáló építészet jegyeit viselik magukon. Elsősorban neogótikus stílusjegyeket képvisel az Országház, neoreneszánsz stílusban épült az Operaház és a Szent István-bazilika is.

Az építészeti stílusok közötti időutazásunkat a szecesszióval zárjuk. Ezt az irányzatot jeleníti meg például a Zeneakadémia vagy az Iparművészeti Múzeum, de számtalan képviselőjét megtalálhatjuk vidéki városokban is, köztük Szegeden, Kecskeméten, Pécsen és Debrecenben.

Emberi sorsokat is rejtenek az épületek

Minden kor építészeti hagyományai talán a leginkább látható módon közvetítik az adott időszak emberről vallott felfogását, az épületekben számtalan emberi sors és történet jelenik meg.

Különleges megjelenést kölcsönöznek az épületeknek például az épületkerámiai megoldások, amelyek kiemelten jellemzik a szecesszió időszakát. A terület kiemelkedő képviselője Zsolnay Vilmos, akinek nevéhez fűződik a pirogránit kifejlesztése.

Csodálatos épületkerámiákat láthatunk a főváros számos épületén, de vidéki városokban is. Egyebek között erkélytartó konzolok, oszlopfejezetek, párkányok készültek ilyen anyagból, de különleges díszítő elemként megtalálható a frízeken és az ablakkeretezéseken is.

A történelmi időket idéző épületek között barangolva rengeteg csodás lépcsőkorláttal és kovácsoltvas kapuval is találkozhatunk. A hazai kovácsoltvaselem-készítő mesterek közül kiemelendő Jungfer Gyula, akinek az Ybl Miklós által tervezett Operaház vagy a Várkert Bazár díszrácsait köszönhetjük.

Mindezek mellett az épületszobrászat remekei is megjelennek a budapesti és vidéki városok épületeinek homlokzatán és belső tereiben. Az igényesebb klasszicizáló és neoreneszánsz homlokzatok elmaradhatatlan elemei közé tartoznak a kariatidák és a félköríves záródású ablakok boltíve fölötti úgynevezett ívzugszobrok.

Budapest világhírű építészeti öröksége

Budapest egyik különlegessége az értékekkel és hagyományokkal teljes építészeti öröksége, amely a város létrejötte óta tükrözi az itt élő emberek státuszát, gondolatait és környezetükhöz fűződő viszonyát.

Budapest építészetének összhangját hat különböző látványos irányzat: a barokk, a klasszicizmus, a romantika, historizmus, a szecesszió és a modernizmus adja, miközben kiemelt turisztikai látványosságai között megtalálhatóak a neogótika vagy a neoreneszánsz kiemelkedő és világszínvonalú ékességei is.

Építészetére egyaránt hatottak Európa legnagyobb és leggazdagabb városai, Bécs, Párizs és Róma, ahonnan tervezőink és alkotóink egyedi látásmóddal hozták haza azt, aminek köszönhetően Budapest esztétikai értékekkel bővülhetett.

E számtalan építészeti érdekesség és érték felfedezésére érdemes tehát útra kelni, és felkeresni a magyar fővárost, valamint a vidéki városokat, amelyek épületei rengeteg, még rejtett kincset és izgalmas látnivalót tartogatnak. Vagyis: "Nézz fel, érintsd meg, fedezd fel" - ahogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kampánya is hirdeti.

A cikk létrejöttét a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.