Új kezelés a tejfehérjére allergiás gyerekeknek

A gyerekeket sújtó, olykor csak enyhe, esetenként viszont életveszélyes ételallergiák közül a tejfehérjére adott allergiás válasz a leggyakoribb: a 3 évnél kisebbek mintegy 2,5%-ánál jelentkezik. A Bostoni Gyermekkórház és a Stanford Egyetem orvosi fakultásának immunológusai és allergológusai most új gyógymódot próbáltak ki a tejallergia leküzdésére, melyet egyelőre csak néhány gyerek bevonásával teszteltek. Eredményeikről az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia San Franciscóban megrendezett ezévi konferenciáján számoltak be.

Könnyebben kialakuló tolerancia

A kutatók elképzelése az volt, hogy ha egy antitest-típusú - az immunrendszer idegen anyagokat felismerő molekuláihoz hasonló -, allergiaellenes gyógyszer adagolása mellett adnak egyre emelkedő mennyiségű tejet a gyerekeknek, akkor védekezőrendszerük gyorsabban és kevesebb komplikációval válik toleránssá az eleinte heves reakciót kiváltó tejfehérjével szemben.

Az elképzelés helytállónak bizonyult: a kezelésen átesett gyerekek többsége képessé vált akár napi 2,5 deciliter tej panaszmentes elfogyasztására.

Jótékony lepelként viselkedő ellenanyag

Korábbi kutatásokból már ismert volt, hogy a tejadag fokozatos növelése idővel viszonylagos toleranciát válthat ki az immunrendszerből, és növelheti a reakciómentesen elviselt tej mennyiségét. Azonban a bostoni kutatók, Lynda Schneider, Dale Umetsu és Kari Nadeau elégedetlenek voltak az "érzéketlenítés" (szakszóval: deszenzitizáció) lassú tempójával, és azt is el szerették volna érni, hogy a kezelés közben jóval kevesebbszer alakuljon ki allergiás válasz.

Ezért 2009-ben megkezdték vizsgálataikat az omalizumab nevű szerrel, amely az úgynevezett szabályozó ellenanyagok családjába tartozik: ellenanyag létére nem idegen molekulákat, hanem más ellenanyagokat - méghozzá az allergiás reakciók kiváltásáért felelős E típusú immunglobulinokat (IgE-ket) - ejt csapdába. (Az omalizumab Magyarországon is forgalomban van, azonban kizárólag a súlyos, más kezelésre nem reagáló asztmás betegek számára, szakorvosi vagy kórházi diagnózist követően és rendszeres szakorvosi ellenőrzés mellett vehető igénybe.) A denszenzitizáló tejet az omalizumabbal együtt adagolva a tejadag növelésének ütemét lényegesen sikerült felgyorsítani, méghozzá úgy, hogy emellett viszonylag kevés és enyhe allergiás válasz jelentkezett.

A kísérlet omalizumab-előkezeléssel kezdődött, majd ezt követte 7-10 héten át a fokozatosan emelkedő tejadag és az omalizumab kombinációja. Ez az ütemezés a korábbiaknál jóval gyorsabb. A kutatók szerint az IgE-ellenes, gyógyhatású ellenanyag jótékony "lepelként" fedi be az IgE-molekulákat, ezzel megakadályozva őket hatásuk kifejtésében, és megvédi a tejkúra során a gyerekeket az allergiás reakciók kialakulásától. Omalizumab nélkül a tejkúrát a betegek 10-20 százalékának meg kell szakítania a kezelés megkezdése után röviddel jelentkező, tűrhetetlen allergiás tünetek miatt.

Kezelés nélkül aligha nőtték volna ki

A 7-10 hetes deszenzitizációs időszakot követően a kutatók beszüntették az omalizumab adagolását, viszont a gyerekek továbbra is napi kb. 60 milliliter tejet kaptak 8 újabb héten át. A 11 vizsgált gyerek közül 9 jól tolerálta a tejet, és a nyolcadik hét utáni első naptól már napi 2-3 deci tejet ivott. Toleranciájuk továbbra is fennmaradt, és náluk a tejivás kellemetlen mellékhatásai teljesen eltűntek vagy elhanyagolhatóvá váltak.

A kutatók figyelme nem csak a tejfehérje-allergia gyakorisága miatt irányult elsőként a tejre. Ezeknek a gyerekeknek olyan erős volt a tejallergiája, hogy kezelés nélkül aligha nőtték volna ki. Ugyanakkor a teljesen tejmentes életmód nagyon nehezen betartható, és komoly lemondást igényel, hiszen rengeteg étel és ital tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségben tejfehérjét. A kezelés pozitív fordulatot hozott a gyerekek életvitelében: most már minden megkötés nélkül fogyaszthatnak joghurtot, sajtot, kenyeret, süteményeket.